Kárpátalja

Tusnádfürdőn, az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor harmadik napján, július 25-én, a Kisebbségi Jogvédő Intézet hagyományosan egész délutánt kitöltő programot adott a Bethlen Gábor Sátorban. Tematikus napunkon a magyarok jogvédelmének egy-egy kiemelt területét ismerhette meg a közönség.

Az első panelben Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára előadásában hangsúlyozta, hogy habár már a hatalomváltás folyamatban van, ez a mindennapi életben még nem igazán érezhető: továbbra is lejáratókampány folyik a kárpátaljai magyarsággal szemben, ráadásul a kisebbségi jogok szisztematikus felszámolása sem állt le. A politikai blokk után Tóth Tünde, a Pro Cultura Subkarpathika jogásza a kárpátaljai jogsértésekről beszélt: a beregszászi hivatalokban és a rendvédő szerveknél hiányoznak a magyar hivatalnokok, a mobilizációs időszakokban jogsértő módszerekkel adják át a katonai behívókat a fiataloknak. Mindezt tovább nehezíti, hogy a magyar lakosság bizalmatlan az ukrán bírósági rendszerrel kapcsolatban, éppen ezért kevesen vállalják fel a pereket.

Tusnádfürdőn, az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor második napján, július 26-án, a Kisebbségi Jogvédő Intézet hagyományosan egész délutánt kitöltő programot adott a Bethlen Gábor Sátorban. Tematikus napunkon a magyarok jogvédelmének egy-egy kiemelt területét ismerhette meg a közönség, melybe az adott terület jeles szakértői vezették be őket. Déltől a politikai porondon történő jogvédelem kérdéseit vitatta meg többek között Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség politikai-kommunikációs titkára.

Intézetünk a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében a Bethlen Gábor sátorban kapott helyet, ahol július 20-án és 21-én részt vállaltunk a program palettájának bővítésében. Elsőként a külhoni magyar pártok képviselői között került sor kerekasztal beszélgetésre. Kárpátalját képviselve Brenzovics László, a KMKSZ elnöke szólalt fel, aki beszédében kiemelte, hogy Ukrajna függetlenné válása idején rendkívül kedvező törvénytervezetek voltak a kisebbségek jogainak rendezésére, egy időben még az autonómia elérésére is reális esély volt. Azonban hamar kiderült, hogy a jogszabályok elsősorban az orosz közösségnek kedveztek volna.