2020. november 14. Harmadik nap

A harmadik napon elsőként Vizi Balázs, az MTA TK KI tudományos tanácsadója tartott előadást a kisebbségi nyelvi jogok alkalmazásával kapcsolatban. Rámutatott arra, hogy a meglévő nemzetközi jogokra vonatkozó kötelezettségek államok általi teljesítése során, a modern nemzetállami modellben politikai értelemben is meghatározó a nyelvpolitika, így például az egyes nyelvek alkotmányos státusza. Utalt arra, hogy e tekintetben felmerülhet a területi vagy a személyi elv alkalmazása, előbbire jó példa Svájc vagy Belgium, mely a nyelvek egyenlő méltóságát képviseli. Ezt követően Gyeney Laura, a PPKE-JÁK helyettes tanszékvezetője előadásában a Benes-dekrétumok és az uniós jog interakcióját – az 1948 előtti igénylők helyzetére vonatkoztatva – vizsgálta. Elmondta, hogy a törvény nézete szerint nem összeegyeztethető az uniós joggal, többek között, azért, mert a szlovák bírósági és közigazgatási gyakorlat figyelmen kívül hagyja a törvény speciális rendelkezéseit, mely lehetőséget kínált az 1945 előtt elkobzott mezőgazdasági ingatlanok visszaigénylésére is, azon személyek esetén, akiket a bíróság korábban nem ítélt el fasiszta bűnök miatt.  Ezt követően a terep a fiatal kutatóké, PhD-hallgatóké lett, akik változatos témákban adtak elő öt szekcióban, melyek közül az első kettő angol nyelven zajlott. Az előadások sorát Gorcsa Oszkár (SZTE-BTK Jelenkortörténeti Doktori Iskola doktorandusza) nyitotta meg, aki az első világháborús szerb hadifoglyokra vonatkozó monarchiabeli szabályozást, valamint a hadifogolytáborokban uralkodó helyzetet ismertette. Hazhar Jamali (a csehországi Palacky Egyetem, valamint a Varsói Egyetem kutatója) az észak-szíriai kurd régióban, Rojavaban megvalósult demokratikus konföderalizmust mutatta be, mely elősegítette az emberi jogok, különösen a női egyenjogúság fejlődését. Kovács Bálint (a Debreceni Egyetem Marton Géza Állam és Jogtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, valamint az AGFI munkatársa) egy 15 éve, az RMDSZ által benyújtott törvényjavaslatot elemezve arra a kérdésre kereste a választ, hogy Romániában miért nem vezették be a kulturális autonómia intézményét. Oleg Tankovsky (a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola ösztöndíjas doktorandusza) az ukrán kormány – nyelvhasználatban, valamint az oktatásban megnyilvánuló – asszimilációs politikáját elemezte, mely döntően hozzájárul a kárpátaljai magyarok létszámának a csökkenéséhez. Saru Arifin (a Pécsi Tudományegyetem doktorandusza) előadásában az indonéziai el nem ismert vallási kisebbségek jogainak védelme kapcsán mutatta be az emberi jogi aktivizmus (akadémikusok, civil társadalmi szféra, média és más nem kormányzati aktorok) szerepét. Nagy Gergely (a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány munkatársa, valamint a PPKE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza) az első világháború után létrehozott Nemzetek Szövetségének kisebbségvédelmi tevékenységét elemezte, különösen tekintettel a szomszédos államokba került magyar közösségek tekintetében. Szendrei Tamás (kolozsvári ügyvéd, valamint a Debreceni Egyetem Marton Géza Állam és Jogtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza) a digitalizációban rejlő bővülő nyelvhasználati lehetőségeket mutatta be egy frissen elfogadott uniós irányelv tükrében a romániai Cégnyilvántartási Hivatal vonatkozásában. Szilágyi István (a Romániai Magyar Jogvédő Egyesület elnöke) előadásában arra kereste a választ, hogy hogyan érhető tetten a hivatalos, állami közegben a nacionalizmus ideológiája az autonómia, a nyelv- és szimbólumhasználat kérdéskörében, továbbá mivel magyarázható, illetve milyen jelentősége, hatása, veszélye van annak, hogy sztereotípiákat, pszeudoérveket terjesztenek az erdélyi magyarságról, és ezek alapján hoznak döntéseket róla. Bonyhai Gabriella Eleonóra (nagybányai ügyvéd, valamint a Debreceni Egyetem  Márton Géza Állam és Jogtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza) a romániai restitúciós eljárásokban tapasztalható buktatókat mutatta be – a romániai bíróságok, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára támaszkodva – a kártérítések kifizetésének vonatkozásában. Valdman István (nagybányai ügyvéd, valamint a Debreceni Egyetem  Márton Géza Állam és Jogtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza) előadásában a Máramaros megyei közbirtokosságok erdős–legelős visszaszolgáltatási ügyeinek folyamatát, jogi bonyodalmait elemezte. Dolinai Zsuzsanna (Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézet, Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék – egyetemi tanár; Kárpátaljai Magyar Akadémia Tanács-titkár) az ukrán állami nyelvpolitika egyik friss, 2019-ben megalakult intézményének, az Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Állami Szolgálatának a tevékenységét mutatta be. Szél Napsugár Ágnes (címzetes törvényszéki bíró, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK-Doktori Iskola doktorandusza) előadásában a magyarországi nemzeti kisebbséghez tartozó kiskorúak védelmét vizsgálta a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek tükrében, különös tekintettel arra, hogy vajon kapnak-e többletvédelmet. Bukor Liza (Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Esélyegyenlőségi és Gyermekjogi Főosztály, Gyermekjogi Osztály, jogi főreferens) az egyes kisebbségi csoportok vonatkozásában globális és nemzeti szinteken egyaránt tapasztalható online gyűlöletbeszéd problematikáját elemezte konkrét esetek segítségével. Szűcs Dániel (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának 3. évfolyamos joghallgatója) előadásában arra kereste a választ, hogy vajon Románia, Ukrajna és Horvátország vonatkozásában is olyan rendkívül részletes és átlátható a határon túli nemzeti közösségekre irányadó jogi szabályozási struktúra (igazgatási tevékenységek és támogatáspolitika), mint Magyarország esetében. Orbán Tamás (a Danube Institute kutatója) a 2017-es ukrán oktatási törvény körüli diplomáciai vitát mutatta be. Illés Veronika (a PPKE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza) előadásában a kisebbség fogalom definiálásának nehézségeit, valamint az ahhoz kapcsolódó nemzetközi jogi  védelem kérdését elemezte az ukrajnai lengyel és magyar kisebbség vonatkozásában. Tajti Enikő (PTE-ÁJK Doktori Iskola doktorandusza) az erdélyi magyarokkal szemben hosszú évtizedek óta tartó román állami asszimilációs politikáról beszélt. Az előadások hosszú sorát Virág Ádám (ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociológia Doktori Iskolájának doktorandusza) zárta, aki a szórványmagyarság helyzetét egy Hunyad megyei település, Déva lakóinak perspektívájából vizsgálta, kitérve többek között az önazonosság, valamint az anyaországhoz fűződő viszony kérdéseire is. Várhatóan az elhangzott előadásokból a későbbiek során tartalmas tanulmányok is születnek, melyeket megjelentethetünk kiadványainkban.

Úgy véljük, hogy bátran kijelenthetjük, dacára a járványhelyzet nehézségeinek, tartalmas és eredményes napokat zárhattunk, a hallgatóság színvonalas szakmai előadásokkal gazdagodhatott, és alkalmuk nyílt párbeszédet kezdeni, kérdéseket feltenni az előadóknak. Mindazonáltal reméljük, hogy jövőre már nem az online térben, hanem fizikailag is tudunk találkozni.

Budapest, 2020. november 27.

Készítette: dr. Wágner Tamás Zoltán

Kapcsolat

Kérjük küldjön nekünk egy emailt és a lehető leggyorsabban felvesszük Önnel a kapcsolatot.

Not readable? Change text. captcha txt