A rendezvény szervezője a VM4K (Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ) volt, mely a Szekeres László Alapítvány része, de önálló szervezeti egységként működik, célja a vajdasági magyar közösség erősítése. Ennek értelmében az intézmény feladatának tekinti, hogy a helyi magyar szakmai közélet aktív alakítója legyen, a szélesebb nyilvánosság elérésével.

A fentiek jegyében került tehát sor 2020. szeptember 4-5-én Az első 100 év címmel egy online kisebbségi kerekasztal-beszélgetésre, melynek tárgya – különböző aspektusokból – a kisebbségbe került vajdasági magyarság első évszázadának az értelmező bemutatása volt. Ennek érdekében a szervezők 6 szekcióba (Történelem I-II., Gazdaság, Politikatörténet, Identitás, Szociológia) osztották az előadókat, ahol az előadásokat követően lehetőség nyílt a résztvevők között tudományos eszmecserére is. A kerekasztalbeszélgetés rangját tovább emelte, hogy komoly szaktekintélyeket is meghívtak. Így többek között előadást tartott Tóth Norbert nemzetközi jogász, Ördögh Tibor Balkán-szakértő, valamint Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója is. Az előadások témái változatosak voltak: fontos információkat tudhattunk meg például a katolikus egyház két világháború közötti helyzetéről, a vajdasági magyar autonómiakoncepciókról és azok megvalósíthatósági esélyeiről vagy a magyar kisebbség politikai képviseletének alakulásáról 1990 és 2020 között.

A rendezvényen a Kisebbségi Jogvédő Intézetet Wágner Tamás Zoltán képviselte, aki Vajdaság Autonóm Tartomány pénzügyi autonómiája uniós kitekintéssel címmel tartott előadást. Ennek keretében hangsúlyozta, hogy habár Magyarországon viszonylag kevesen foglalkoznak ezzel a kérdéssel, a megfelelő pénzügyi jogosítványok léte elengedhetetlen a sikeres területi autonómia működéséhez. E tekintetben rámutatott arra, hogy a Vajdaság Autonóm Tartomány az olyan mintának tekinthető autonómiamodellekhez képest, mint Baszkföld vagy Katalónia, lényegesen gyengébb jogosultságokkal rendelkezik pénzügyi téren, ami kiszolgáltatottá teszi a központi kormányzattal szemben. Ezen a helyzeten pedig sokat segítene, ha a tartomány – a fenti régiókhoz hasonlóan – legalább részleges adókivetési jogkört kapna. Ez utóbbi ráadásul – Szerbia majdani uniós csatlakozása fényében – azért is fontos lenne, mivel az adópolitika területén az Európai Bizottság az állami támogatások jogára támaszkodva a tagállami (és így az autonóm régiók) mozgásterének csökkentésére törekszik. A szubnacionális adókivetési jogkör hiányában pedig – különösen, ha az adott régió pénzügyi háttere rendezetlen – előtérbe kerülhetnek a kormányzati szintű direkt támogatások vagy kedvezményes adókulcsok, amelyek viszont – a regionális szelektivitás megállapítása után – könnyen tiltott állami támogatáshoz vezethetnek. Mindezek fényében végezetül arra kereste a választ, hogy milyen esély van arra, hogy a Vajdaság Autonóm Tartományt adókivetési jogkörrel ruházzák fel. E tekintetben megállapította, hogy noha a politikai pártok inkább a status quo-ban érdekeltek, a vajdasági lakosság körében lehetne támogatókat szerezni az ügynek, mivel továbbra is erős az autonómia iránti igény.

Összességében véve azt mondhatjuk, hogy – a koronavírus járvány nehézségei ellenére – a szervezők jó hangulatú és hasznos kerekasztalbeszélgetést valósítottak meg az online térben. Az előadások anyagából tanulmánykötet fog készülni, amelyet várhatóan az év végén vagy a jövő év elején adnak ki. Reméljük, hogy az idei rendezvény hagyományteremtő lesz és a következő években is hasonló színvonalú – helyszíni részvétellel zajló – kerekasztalbeszélgetésekre fog sor kerülni.

Az előadások tartalmának rövid összefoglalását tartalmazó absztraktfüzetet itt találja:

A kerekasztalbeszélgetésről több médium is beszámolt:

Kapcsolat

Kérjük küldjön nekünk egy emailt és a lehető leggyorsabban felvesszük Önnel a kapcsolatot.

Not readable? Change text. captcha txt