Beszámoló a Kisebbségvédelem Európában Nyári Egyetemről

2017. július 30. -augusztus 5.

Az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is Gödöllőn került megrendezésre a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) által közösen szervezett Nyári Egyetem, mely a hallgatók körében már hosszú idő óta töretlen népszerűségnek örvend. Mindezt az a tény is jelzi, hogy idén 25 fő vett részt, ami a rendezvény több mint 5 éves történetében a legmagasabb szám. A korábbi nyári egyetemekhez hasonlóan ismételten Erdélyből érkeztek a legtöbben, de a Délvidéket is jelentős számban képviselték. Bizakodásra ad okot, hogy először köszönthettünk horvátországi és csángóföldi résztvevőt. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy Felvidékről és Kárpátaljáról csak egy-egy hallgató jött el. Remélhetőleg az elkövetkező években változni fog a helyzet, hiszen a cél egyértelmű: a Kárpát-medence valamennyi régiója lehetőleg arányosan legyen jelen az eseményen. Rajtunk semmi sem fog múlni: jövőre is legalább hasonló intenzitással fogjuk folytatni a toborzást.

A Nyári Egyetem résztvevőit először Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója  köszöntötte, élményekben, valamint új ismeretek szerzésében gazdag hetet kívánt. Rámutatott arra, hogy a tényleges és teljes körű autonómia megvalósításának késlekedése miatt, ma a külhoni magyar közösségek fennmaradásának feltétele a jogbiztonság és a megélhetés garantálása a szülőföldön. A KJI továbbra is megtesz mindent a külhoni magyarság jogvédelme érdekében. A hallgatókat ezt követően Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója köszöntötte. A rendezvényt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg. Ezt követően előadást tartott, melynek során a magyar kormány nemzetpolitikáját mutatta be.

01
Potápi Árpád megnyitója
Csáky Pál előadása
Izsák Rita nemzetközi kitekintése
Kis Júlia erdélyi tapasztalatai
Sikeres feladat megoldás
Múzeum látogatás Gödöllőn
A Parlamentben
Mihály Erzsébet előadása

Elek Zsófia bécsi tapasztalatairól szólt

Este a városban

Beszámoló a KJI munkájáról

Maczkó Mária ének estje

A máriabesnyői kegytemplom előtt

Felvidéki harc a kétnyelvűségért

Vetélkedő est résztvevői
Oklevelek és jutalmak átadása
A vetélkedő győztesei

Hangsúlyozta, hogy a rendszer három pilléren nyugszik:

  • közjogi újraegyesítés, vagyis a kettős állampolgárság bevezetése (már benyújtotta az egy milliomodik igénylő is a kérelmét!)
  • hagyományos nemzetpolitika újjászervezése
  • a szülőföldön való boldogulás támogatása

Utóbbi kapcsán kiemelte, hogy a költségvetési kereteket jelentősen megnövelték (a 2009-es 9 milliárd Ft helyett tavaly már közel 75 milliárdot fordítottak a külhoni magyar közösségekre), valamint a kormányzat gazdaságfejlesztési programokat finanszíroz, melyek célja a helyi kis-és középvállalkozók megerősítése. Jelenleg ilyen program a Vajdaságban és Kárpátalján fut, de hamarosan kiterjesztik a többi külhoni régióra is.

Az előadások sorát Kalmár Ferenc miniszteri biztos folytatta, aki először bemutatta a nemzetközi kisebbségvédelem keretrendszerét, majd a kisebbségi vegyesbizottságok szerepéről beszélt. Ezek alapja az a felfogás volt, hogy a kisebbségi kérdést kétoldalú szerződésekben kell rendezni Magyarország és a szomszédos országok között. Hat bizottságot hoztak létre, amelyek élén az adott országok által kijelölt társelnökök állnak, s legalább évente egy alkalommal üléseznek. A legnehezebb helyzet Románia esetében van, ahol 2011 óta nem került sor találkozóra, ugyanis a román fél nem hajlandó a kényes kérdéseket megvitatni. Csáky Pál európai parlamenti képviselő előadásában kiemelte, hogy az Európai Unió a kisebbségvédelem területén a minimumot kínálja, s a kérdés rendezését az is nehezíti, hogy Nyugat-Európában mást értenek a „kisebbség” fogalma alatt. Szerinte az lenne a megoldás, ha az Európa Tanács nemzeti kisebbségekkel foglalkozó dokumentumait beépítenék az uniós joganyagba. A felvidéki magyarság esetében arról beszélt, hogy a legnagyobb probléma a demográfia: kevés gyerek születik, jelentős az elvándorlás és az asszimiláció. Mindezt súlyosbítja, hogy mára már Magyarország nem számít elsődleges célországnak, helyét átvette Csehország. Izsák-Ndiaye Rita, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Kisebbségügyi Különleges Jelentéstevője, előadásában az ENSZ kisebbségvédelmi rendszeréről beszélt, melynek kapcsán kiemelte a különleges jelentéstevő szerepét, panasztételi lehetőségét. Kitért a jó kisebbségvédelem fogalmi elemeire is:

  • megfelelő jogi keretek és adatok
  • felelős intézmények
  • igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés
  • elegendő költségvetési fedezet
  • kisebbségi jogvédők

Kántor Zoltán, az NPKI igazgatója a nemzetpolitika fogalmi és intézményi kereteit mutatta be. Kiemelte, hogy az elmúlt 200-300 évben a társadalmak mind nemzeti alapon szerveződtek, valamennyi ország célja egyfajta nemzetépítés. 2010 óta szemléletváltás következett be, ezért ma a hatékony nemzetpolitikához az alábbi tényezők megléte elengedhetetlen: cél, tudás, megfelelő eszközök, finanszírozás, intézményrendszer.

A napot a „Kisebbségvédelmi ki mit tud” zárta le, ahol a hallgatók különböző csoportokba osztva játékos és elméleti feladatokon keresztül mérhették össze tudásukat.

A keddi napot Rákóczi Krisztián, az NPKI munkatársának előadása nyitotta meg, aki a felvidéki autonómia esélyeit elemezte. Hangsúlyozta, hogy az anyaországhoz viszonyított helyzete alapján a legjobb állapotban levő régiónak kellene lennie. Ennek ellenére napjainkra a felvidéki magyarság identitása megroppant, melyhez a gazdasági lemaradás, a pártpolitikai csatározások (MKP – Most-Híd), illetve a szlovák soviniszta kisebbségpolitika egyaránt hozzájárult. Éppen ezért nem véletlen, hogy míg a ’94-es komáromi nagygyűlésen a résztvevők a területi autonómia mellett álltak ki, addig ma már csak önkormányzatiságról beszélnek, arról is csak óvatosan. Ilyen körülmények között a kezdeti célokat rendkívül nehéz elérni. Ezután partnerünk, a kolozsvári Jogaink Egyesület munkatársai, Kis Júlia és Takács Kató Katalin, következetek, akik röviden bemutatták a szervezet tevékenységét, majd egy interaktív játék keretében a hallgatóknak bizonyos fogalmakat kellett megmagyarázniuk, pl.: szólásszabadság. Hasonlóan a korábbi évekhez, ezúttal is megnéztük Gödöllő leglátogatottabb nevezetességét, a Királyi Kastélyt. Emellett a nyári egyetemek történetében először az Erzsébet parkban is sétáltunk, melyet Ferenc József a tragikusan körülmények közepette elhunyt királyné emlékére hozott létre 1898-ban.

Szerdán Budapestre utaztunk, ahol tárlatvezetés keretében parlamenti látogatáson vettünk részt, illetve megtekintettük a Magyar törvényhozás ezer éve c. kiállítást is. Ezt követően az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába mentünk, ahol a délután során három előadást is meghallgattunk. Elöljáróban Bándi Gyula, a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának elnöke, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes köszöntötte a résztvevőket, és röviden ismertette a Hivatal tevékenységét. Elsőként Mihály Erzsébet, a BGA támogatásfinanszírozási igazgatója tartott előadást, aki az Alap létrejöttéről és a nemzetpolitikában betöltött szerepéről beszélt. Kiemelte, hogy 2011. január 1-től a BGA az egyetlen intézmény a határon túli magyar támogatáspolitika közvetlen megvalósítására. Döntően civil szervezetek, egyházak és közintézmények részesülnek támogatásban pályázatok útján. Prioritást képez a szórvány támogatása. A külhoni magyar szervezetek finanszírozása két módon valósulhat meg: nyilvános pályázati konstrukció illetve egyedi támogatás útján.

A szervezet munkájából három nagy területet emelt ki: felsőoktatás, közoktatás és a hálózatbővítés pl.: Kárpát-medencei óvodaprogram. Elek Zsófia, a bécsi nemzetközi szervezetek mellett működő állandó magyar képviselet EBESZ ügyekért felelős, helyettes képviseletvezetője, az EBESZ tevékenységét és a Kisebbségi Főbiztos funkcióját ismertette. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a szervezet működése konszenzus alapú, s a döntések legfeljebb politikailag kötelezőek. Fő cél a status quo fenntartása, illetve az együttműködés csatornáinak kialakítása. A Főbiztos szerepével összefüggésben rámutatott arra, hogy az intézményt a délszláv válság szülte, ebből következőleg tevékenysége elsősorban konfliktus megelőző, illetve feloldó. Tevékenysége ajánlások megfogalmazására korlátozódik. Kardos Gábor, az ELTE-ÁJK Nemzetközi Jogi Tanszékének tanára, előadásában az Európa Tanács kisebbségvédelmi rendszeréről beszélt, ennek során bemutatta a Keretegyezményt, illetve a Nyelvi Chartát. Előbbi a nemzeti kisebbségeket, utóbbi a regionális vagy kisebbségi nyelveket védi. Kiemelte, hogy a Charta erősebb jogokat garantál, így nem véletlen, hogy jóval kevesebb állam írta alá, vagy vált részesévé. Erre jó példát szolgáltat az a rendelkezés, mely előírja, hogy az államok kötelesek tiszteletben tartani azon földrajzi körzetek határait, ahol a nemzeti kisebbségek élnek. Ugyanakkor kérdéseket vet fel az á la carte jellege, illetve az a tény, hogy nincs panaszjog. Az esti szabad program keretében a hallgatók megismerhették Budapest belvárosát.

A csütörtöki napot a KJI munkatársainak (Antal Eszter, Benda Vivien, Wágner Tamás) előadása nyitotta meg. Elsőként bemutattuk az Intézet tevékenységét, illetve célját, majd a peres ügyeinkből szemléztünk. Így többek között a hallgatók megismerhették az erdőszentgyörgyi zászlóügyet, a kolozsvári utcanév táblák ügyét, valamint az Újvidéki Egyetem jogi kara ellen folyó pert. Korom Ágoston a Benes-dekrétumokkal összefüggésben a szlovák kárpótlási törvény diszkriminatív rendelkezéseiről beszélt. Rámutatott arra, hogy a szlovák állampolgárság és a szlovákiai állandó lakhely megkövetelésével Szlovákia nyíltan szembement a tőke szabad mozgásával kapcsolatos uniós előírásokkal. A „kevés érintett”-re épülő szlovák állásponttal szemben hangsúlyozta, hogy a KJI az elmúlt hónapokban több mint 2000 kérelmet fogadott be. Az ügy jelenleg az Európai Bizottság döntésére vár. Ezt követően Szekeres Klaudia ügyvédnő előadását hallgathattuk, aki kiemelte, hogy a szlovák államnyelvtörvény 2010-es szigorítása elsősorban pszichikai szempontból volt jelentős: a felvidéki magyarok felé azt a jelzést küldte, hogy kerüljék a magyar nyelv használatát. A szankciók gyakorlati alkalmazására ugyanakkor nem került sor, bár számos eljárás indult. A Pered ügy kapcsán beszámolt arról, hogy az tovább folytatódik: a peredi lakosok személyiségi jogok megsértésére hivatkozva indítottak pert az elutasító kormányhatározat ellen. Bár a népszavazás Szlovákiában nem kötelező érvényű, de a kormány nem indokolta megfelelően annak elutasítását. Az ügy jelenleg a kerületi bíróságon van, várhatóan egyhamar nem fog lezáródni. Horony Ákos felvidéki polgári aktivista a Velemjáró c. projektet mutatta be, melynek célja a felvidéki magyarok nyelvhasználatának elősegítése, illetve jogi segítség nyújtása, ha ez a jog sérül. Ennek oka, hogy míg a kisebbségi nyelvhasználat megsértésével kapcsolatban csak egy bejelentés érkezett, addig az államnyelv esetében pedig 60-70. A projekt keretében nyelvhasználati útmutató alkalmazást, illetve terminológia szakszótárt állítottak össze. Ezt követően a hallgatók megtekinthették a máriabesnyői templomot, illetve a Grassalkovich Kriptát. Az estét a Maczkó Mária előadóművésszel folytatott közös éneklés zárta le.

A pénteki zárónapon elsőként Herner-Kovács Eszter, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa tartott előadást a magyar érdekérvényesítés lehetőségéről Amerikában. Ennek során röviden bemutatta a magyar diaszpóra kialakulását, majd beszélt az amerikai magyar lobbiról is, amely arra törekedett, hogy ráirányítsa az amerikai politikai elit figyelmét a ceaucescu-i Románia emberi és kisebbségi jogi jogsértéseire. Őry Péter, a Pro Civis Társulás elnöke ismertette a szervezet tevékenységét, céljait. Többek között beszámolt arról, hogy külön honlapokat hoztak létre a szlovák jogszabályok magyar fordításai számára: az onkormanyzas.sk-t, illetve a torvenytar.sk-t. Jelenleg 74 törvénynek van magyar fordítása. Emellett részt vettek a választási törvény módosításában is. Elérték, hogy a szavazólapot kivéve minden dokumentum kétnyelvű legyen. Orosz Örs felvidéki aktivista a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom tevékenységét mutatta be, melynek során kiemelte a vasúti kétnyelvűség terén elért eredményeket: 54 tábla került ki, de a menetrendek továbbra is csak szlovák nyelvűek. Ferenc Viktória, az NPKI munkatársa a kárpátaljai magyarok körében végzett legújabb kutatás eredményeiről számolt be. Rámutatott arra, hogy Ukrajnában a függetlenség elnyerése óta kényes téma a nyelv kérdése, amely egyben politikai törésvonalat is jelent: nyugaton főként ukránul beszélnek és az euro-atlanti integráció hívei vannak többségben, addig keleten döntően oroszul beszélnek és az Oroszországgal való kapcsolatok erősítését szorgalmazzák. Így nem véletlen, hogy az ukrán válság kirobbanásában is döntő szerepet játszott a nyelvkérdés. A kárpátaljai magyarok helyzetének értékelése során az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:

  • katonai mozgósítás, áldozatok, ellenállás
  • gazdasági válság
  • migráció

A fiatalok otthonmaradása legfontosabb. Jelen pillanatban nem tudjuk megmondani, hogy hány magyar él Kárpátalján, mivel az utolsó népszámlálásra 2001-ben került sor. Éppen ezért a közeljövőben egy mikrocenzust fognak elvégezni, amely választ adhat erre. Az ukrán-magyar viszony kapcsán kiemelte, hogy míg az ukránok nem érzékelnek konfliktust, addig a magyarok esetében jelentős arányban ennek éppen ellenkezőjét állítják. Érdemes még megemlíteni, hogy a területi önrendelkezést és a kettős állampolgárságot a többségi lakosság nem utasítja el. Varga Péter, a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársa előadásában elsőként bemutatta az Európa Tanács kisebbségvédelemmel kapcsolatos egyezményeit (Nyelvi Charta, Keretegyezmény). Ezt követően az Európai Emberjogi Bíróság szerepéről beszélt az esetjog fényében. Végezetül a Nyári Egyetemhivatalos programját Csóti György igazgató záróbeszéde foglalta keretbe. Röviden összefoglalta a hét eseményeit, illetve hangsúlyozta a hallgatók közötti kapcsolatépítés fontosságát. Este levezetésként a KJI munkatársai által összeállított kvíz esten már jogtól mentes, szórakoztató feladatok megoldásával ért véget a hét.

Reméljük hallgatóink jól érezték magukat az idei nyári egyetemünkön is, és gyarapították tudásukat. 2018-ban az ALUMNI-n várunk szeretettel Mindenkit!