Miért kell, és miért jár az autonómia az elszakított magyar nemzetrészeknek?

Az 1920-as trianoni békediktátum következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és 3,4 millió magyar került idegen fennhatóság alá az utódállamokban, közel a fele az új magyar határ mentén egy tömbben. Ezeken a területeken ma mindössze 2,5 millió magyar él. Ugyanakkor a többségi lakosság lélekszáma több mint kétszeresére nőtt. A magyarok részaránya az elcsatolt területeken a helyi lakossághoz viszonyítva:

Szlovákiában 30 %-ról 10 %-ra,

Ukrajnához tartozó Kárpátalján 31 %-ról 12 %-ra,

Romániához csatolt Erdélyben 32 %-ról 20 %-ra,

Vajdaságban 28 %-ról 14 %-ra csökkent.

Mindez látszólag betudható a kényszerű elvándorlásnak, erőszakos asszimilációnak, kitelepítéseknek, tömeggyilkosságoknak, amelyek 1920 és 1990 között történtek. Azt hittük, a rendszerváltozások után, az euro-atlanti integráció kiteljesedését követően, mindez megszűnik. Nem így történt. Évtizedenként több százezerrel csökken az elcsatolt területeken élő magyarok száma.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársai és segítői  részt vettek Brüsszelben az AUTONÓMIA KONFERENCIÁN.

VÁROSNÉZÉS
VÁROSNÉZÉS
GRAND-PLACE
GRAND-PLACE
GRAND-PLACE
VÁROSNÉZÉS
ARANYOS RÉSZLETEK
GRAND-PLACE
Európai Unió központja
épületszárny elött
ANTALL JÓZSEF
A KJI csapat
Demeter Ágota-Dorottya
Gál Kinga, európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke.
KJI látogató csoportja az Európai Parlament székhelyén
Csoki manufaktúra Brüsszelben
Csoki manufaktúra Brüsszelben
Kakaóbab
Kakaóbab
A Csokikészítő
Vége a bemutatónak
Estebéd
brüsszeli alkony
Útban a konferencia felé Antall József szobra
2. nap
Írógépe
AUTONÓMIA konferencia terme
MEGNYITÓ
Gál Kinga hozzászólása
Erővel és elkötelezettséggel
Hévvel és lendülettel
Csóti György nyilatkozata
Kiállító teremben
az EU működését bemutató kiállításon
Gorbacsov és Reagen elnökök
BÚCSÚ BRÜSSZELTŐL

 

Horvátország és Szlovénia kivételével a többi öt szomszédos országban sehol nem adják meg az őshonos magyar nemzeti közösségeknek a nyugat-európai gyakorlatnak megfelelő kollektív emberi jogokat. Egyedül az európai uniós tagságra törekvő Szerbiában jelentek meg a kulturális autonómia csírái.

Mi a magyar nemzeti közösségek megmaradás feltétele? Az anyanyelv korlátlan használata az élet minden területén a születéstől a halálig, a nemzeti kultúra ápolásának és gyakorlásának joga külső feltételek nélkül, egyenrangú állampolgárság az adott országban, pénzügyi és gazdasági függetlenség. Európai uniós szóhasználattal: a szubszidiaritás elvének biztosítása. Miután egyik szomszédos országban sem ismerik el az ott élő magyar nemzeti közösségeket államalkotó tényezőnek, tehát nem egyenrangú állampolgárok, ezért csak a tényleges és teljes körű autonómia biztosíthatja szülőföldön boldogulásukat és fennmaradásukat. Teljes körű, vagyis személyi elvű, kulturális és területi autonómia valamelyik formája, vagy ezek kombinációja. Csak ezáltal biztosítható ugyanis az önrendelkezés a szórványban és a tömbben élőknek egyaránt. Kérdés, milyen alapon adható meg ez a jog a kisebbségben élőknek? Európában számos helyen megoldották az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetét személyi elvű, kulturális vagy területi autonómia biztosításával. Világossá kell tenni, hogy az őshonos magyar nemzeti közösségeknek is alanyi jogon jár az önrendelkezés az utódállamokban. Születésük helye adja meg ezt a jogot: ott születtek, ahol őseik éltek és alkottak évszázadokon át. Falvakat, városokat építettek, gazdag kultúrát teremtettek, és vérükkel védték azt a földet, ahol ma is élnek. Joguk van tehát nemzeti identitásuk megtartásával szülőföldjükön teljes életet élni. Ezt a jogot számos európai irányelv, Európa Tanács-i ajánlás és a volt szovjet érdekszférán kívüli területeken kialakult gyakorlat igazolja.

Ezért kell, és ezért jár az autonómia az elszakított magyar nemzetrészeknek. Fenti felismerések hozták létre 2005-ben Tőkés László vezetésével a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsot, melynek munkájában valamennyi számottevő határon túli magyar politikai szervezet részt vesz. A Tanács 2011. március elsején Brüsszelben tartott ülésén elfogadott három mondatos zárónyilatkozata a mai napig érvényes. A nyilatkozat

megállapítja, hogy a mai Magyarország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek fennmaradásának és fejlődésének egyedüli garanciája a tényleges és teljes körű autonómia biztosítása,

kijelenti, minden törvényes eszközt felhasználnak, hogy a magyarság e jogos igényének érvényt szerezzenek,

leszögezi, hogy a magyar kérdés ilyen megoldása Európa stabilitása szempontjából elengedhetetlen.

Létezik tehát Európában egy megoldatlan magyar ügy. Valamennyink érdeke, hogy ez a kérdés minden érintett fél számára megnyugtató módon megoldást nyerjen. Ez biztosítja majd a térség társadalmi békéjét, politikai stabilitását és gazdasági prosperitását.

Brüsszel, 2016. április 19.                                      Csóti György

Kapcsolat

Kérjük küldjön nekünk egy emailt és a lehető leggyorsabban felvesszük Önnel a kapcsolatot.

Not readable? Change text. captcha txt