Hírek

Menyhárt Gabriella bemutatja Tóth Ferenc szovátai lakos ügyét, aki Wass Albert szobrot állított fel udvarában és akit ezért meghurcoltak, első fokon elítélt a Segesvári Bíróság, azonban a Marosvásárhelyi Ítélőtábla 2016. április 5.én hozott határozatában felmentette a vád alól – emberiség és béke ellenes bűncselekményért elítélt személy kultuszának terjesztése vád alól.

2014 június. 8.-án, pünkösdvasárnapján, Tóth Ferenc szovátai magyar nemzetiségű román állampolgár, magánházának udvarán – magánterületen – felállított egy Wass Albert mellszobrot.

Ezt követően, a segesvári Ügyészség, a Maros megyei és a szovátai rendőrség képviselői házkutatási parancs birtokában elkobozták a szobrot, Mindenemellett propagandaanyagot, szórólapokat, plakátokat kerestek, de mivel ilyesmit nem találtak, más terhelő bizonyíték után is kutattak lakásában, mindent lefényképeztek, filmeztek, és közölték vele, hogy büntetőjogi eljárás indul ellene emberiség és béke ellenes bűncselekményért elítélt személy kultuszának terjesztése miatt a 2002. évi 31. számú Sürgősségi Kormányrendelet 5. cikke alapján és felszólították, hogy gyanúsítottként vallomást tegyen a rendőrségen. Az esetet követően  keresett meg Tóth Ferenc és kért fel az ügyvédi képviselet ellátására. Minden eljárási szakaszban, rendőrségi, alapfokú bírósági és fellebviteli szinten ügyvédi képviseletet biztosítottam Tóth Ferencnek.

Először történt meg , hogy a román igazságszolgáltatás képes volt – nem alapfokon hanem fellebbviteli szinten – igazságot szolgáltatni egy ártatlanul megvádolt romániai magyar –  Tóth Ferenc – ügyében,  hiszen köztudott, hogy hasonló ügyek végződtek már kudarccal.

Számos esetben voltunk annak tanúi, hogy magyar közösség szimbólumai ellen indított eljárások sikertelenül végződtek, ezáltal megkérdőjelezhetővé vált  a  román igazságszolgáltatás pártatlansága és függetlensége  Írom ezt azért is, mert Tóth Ferenc ügyében is a rendőrségi és az elsőfokú bírósági szakaszra jellemző volt a függetlenség és pártatlanság teljes hiánya, ami miatt kifogást is emeltünk a Segesvári Bíróság bírája ellen. Kifogásunkat elutasította a bírói testület.

Azonban a Marosvásárhelyi Ítélőtábla fellebbviteli szinten a 2014. évi 2774/308. számú ügyiratban a 2016. április 5.én hozott határozatában felmentette Tóth Ferencet az emberiség és béke ellenes bűncselekményért elítélt személyek kultuszának terjesztésére vonatkozó vád alól és elrendelte az elkobzott tárgyak, valamint a Wass Albert mellszobor visszaszolgáltatását jogos tulajdonosának. Mindvégig kiálltunk amellett, hogy az ügyészség, valamint az alapfokú bíróság megsértette a büntetőjog egyik alapelvét, vagyis a törvényesség elvét avagy a Büntetés kiszabásának tilalmát törvényi rendelkezés nélkül, amelyet az Európai Emberi Jogi Egyezmény is előír a 7. cikkében. Wass Albert nem volt elítélve emberiség és béke ellenes bűncselekményért, a 2002. évi 31. számú Sürgősségi Kormányrendelet 5. cikke, amely hatályban volt 2014 június 8.án, vagyis a cselekmény elkövetésének időpontjában, pedig expressis verbis csakis azon cselekedetre vonatkozik, amely emberiség és béke ellenes bűncselekményért elítélt személyek kultuszának a terjesztésére vonatkozik.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy Tóth Ferencet képviselhettem, azonban üröm az örömben az, hogy Tóth Ferenc ellen ez év januárjában – amikor a román hatalom számára már a sikerrel végződött jelen ügy kimenetele valószínűleg ismertté vált – újabb hatósági eljárást indítottak, amely szintén házkutatással kezdődött és egy Wass Albert fénykép – amely Tóth Ferenc házának udvarán volt kiállítva-  lefoglalásával járt,. Ebben az eljárásban szintén én kéviselem Tóth Ferencet és a fejleményekről tájékoztatni fogom a sajtó képviselőit.

Hatósági túlkapásnak tartom a Tóth Ferenc elleni büntetőjogi eljárás elindítását, amagán és családi élet ilyen formában történő megsértését a rendőrségi és ügyészségi erők által. Ugyanakkor, sajnálattal állapítom meg, hogy az elmúlt időszakban a romániai magyar közösséget magyarsága miatt érő román hatósági túlkapások száma megsokasodott. Ezen hatósági túlkapások ellen a romániai Magyar közösségnek fel kell vennie a harcot és a nemzeti és nemzetközi szabályozások által előírt jogvédelmi és jogérvényesítő eszközökkel élve meg kell állítania ezen jogellenes hatósági gyakorlatokat és  embert  és törvényt tisztelő gyakorlattá kell változtatnia. Fontosnak tartom a romániai magyar közösséget magyarsága miatt ért – és nemcsak – sérelmeire vonatkozó indító beadványokba/bírósági keresetekbe a Strassbourgi Emberi Jogi Egyezményi hivatkozások beépítését már a kezdetekben, ugyanis nagyon szigorú követelményeknek kell megfeleljen a kereset, ahhoz hogy az előszűrésen átmenjen és iktatásra kerüljön a Bíróságon. A romániai magyar közösséget magyarsága miatt ért jogsérelmek elsősorban emberi jogi kérdés – a romániai magyarok emberi méltóságáról van szó és az identitáshoz való jogról – és a megfelelően már a kezdetekben jól felépített és megszerkesztett ügyeket a nemzetközi szintéren is be kell mutatni és a sérelmekre/jogsértésekre rá kell mutatni.

Jómagam is több hasonló ügyben járok el az Európai Ember Jogi Bíróság előtt, tudatosan, már a kezdetben úgy felépített és megszerkesztett ügyekben, hogy a nemzetközi Bíróság szigorú követelmény rendszerének megfeleljen.

Végezetül, fontosnak tartom még megjegyezni, hogy a Wass család megkeresésére Wass Albert rehabilitációs eljárásának elindításán dolgozom, amely újabb bizonyítékok feltárását igényli, ugyanis az évekkel ezelőtt elindított perújrafelvételre vonatkozó kérvényt a Kolozsvári Ítélőtábla elutasította, az ügy pedig, sajnos nem került a Strassbourgi Bíróság elé.

Nagyvárad, 2016. április 6.
Menyhárt Gabriella Éva ügyvéd