Hírek

A T-529/13. sz. ügyben hozott ítélet
Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila kontra Bizottság

A Törvényszék megerősíti, hogy nem vehető nyilvántartásba az olyan európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat, amely a nemzeti kisebbségek által lakott földrajzi területek fejlődésének előmozdítására irányul
E javaslat ugyanis olyan régiók meghatározására irányul, amelyek anélkül részesülhetnének az Unió kohéziós politikájában, hogy tiszteletben tartanák a tagállamok belső közigazgatási határait
Az EU-Szerződés szerint legalább egymillió uniós polgár, akik a tagállamok minimum egynegyedéből származnak, kezdeményezheti, hogy a Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen az uniós jogalkotó elé a Szerződések végrehajtása érdekében jogi aktus elfogadására irányuló javaslatot („európai polgári kezdeményezés”). Mielőtt elkezdhetnék gyűjteni a szükséges számú aláírást, az európai polgári kezdeményezés szervezőinek nyilvántartásba kell vetetniük a kezdeményezést a Bizottságnál, amely megvizsgálja többek között annak tárgyát és céljait. A Bizottság megtagadhatja a kezdeményezés nyilvántartásba vételét, különösen akkor, ha ez utóbbi tárgya nyilvánvalóan nem tartozik a Bizottság azon hatáskörébe, hogy jogi aktus elfogadására tegyen javaslatot az uniós jogalkotónak.
E szabályoknak megfelelően 2013 júniusában Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila öt másik személlyel együtt „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért”1 címmel polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot terjesztettek a Bizottság elé. E kezdeményezés arra irányul, hogy az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a földrajzi régiókat, amelyeket etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól („nemzeti kisebbségi régiók”). A kezdeményezés szerint ugyanis a nemzeti kisebbségi régiók nem szükségszerűen alkotnak olyan közigazgatási egységet, amely jogosult arra, hogy részesüljön e politika alapjaiból, forrásaiból és programjaiból.
A kezdeményezés fő célja tehát az, hogy lehetővé tegye a nemzeti kisebbségi régiók számára, hogy hozzáférjenek e kedvezményekhez, annak megakadályozása érdekében, hogy gazdaságilag hátrányos helyzetbe kerüljenek az őket körülvevő régiókhoz képest.
2013. július 25-i határozatával2 a Bizottság megtagadta a polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét azon az alapon, hogy nyilvánvalóan nem tartozik a hatáskörébe, hogy e tárgyban jogi aktus elfogadására tegyen javaslatot az uniós jogalkotónak. Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila ekkor az Európai Unió Törvényszékéhez fordultak a bizottsági határozat megsemmisítése céljából.
Mai napon hozott ítéletében a Törvényszék megállapítja, hogy az Unió kohéziós politikája keretében a „régió” fogalmát a tagállamokban fennálló politikai, közigazgatási és intézményi helyzetet tiszteletben tartva kell meghatározni. Következésképpen az Unió nem fogadhat el olyan jogi aktust, amely – a kezdeményezésben javasolthoz hasonlóan – úgy kívánja meghatározni a nemzeti kisebbségi régiókat, hogy nem veszi figyelembe e helyzetet.

A Törvényszék arra is rámutat, hogy e régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőinek fennmaradása nem olyan cél, amely igazolhatná az Unió kohéziós politikája keretében valamely jogi aktusnak az elfogadását. E politika ugyanis az Unió egésze harmonikus fejlődésének előmozdítására, és különösen az egyes régióit sújtó súlyos és állandó demográfiai hátrányok csökkentésére irányul.
Azonban Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila nem bizonyították, hogy általánosan véve a nemzeti kisebbségi régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzői ilyen hátránynak volnának tekinthetők, így e régiók hátrányos helyzetben volnának az őket körülvevő régiókhoz képest.
Végül a Törvényszék rámutat, hogy a kezdeményezésben javasolt jogi aktus nem a nemzeti kisebbségek által képviselt kulturális sokszínűség megóvására irányul, következésképpen az nem fogadható el az Unió kulturális politikája keretében.
EMLÉKEZTETŐ: A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani a Bírósághoz.
EMLÉKEZTETŐ: A megsemmisítés iránti kereset az uniós intézmények uniós joggal ellentétes jogi aktusainak megsemmisítésére irányul. Bizonyos feltételek mellett a tagállamok, az európai intézmények és a magánszemélyek indíthatnak megsemmisítés iránti keresetet a Bíróság és a Törvényszék előtt. Ha a kereset megalapozott, az uniós bíróság megsemmisíti a jogi aktust. Az érintett intézménynek a jogi aktus megsemmisítése miatt esetleg kialakult joghézagot orvosolnia kell.

A kihirdetés napján az ítélet teljes szövege megtalálható a CURIA honlapon.