A KJI a korábbi évekhez hasonlóan idén is ellátogatott Kárpátaljára. Az utazás célja ezúttal nemcsak a szokásos partnerlátogatás volt, hanem az új kapcsolatok építése, illetve az I. Kárpátaljai Közéleti Akadémián történő részvétel is.

Csapatunk (Csóti György, Wágner Tamás, Antal Eszter, Bedő Árpád) április 5-én este indult útnak a kárpátaljai magyarság fellegvárának számító Beregszászba, amit ottlétünk alatt el sem hagytunk. Sajnos partnerünket, Iljasovics Viktort nem tudtuk meglátogatni mivel lázas beteg volt. Így a fókusz egyértelműen az új kapcsolatok építésére helyeződött.

Ennek keretében kerestük fel április 6-án Popovics Sándor ügyvédet, akinek a fia a nyári egyetemünkön is részt vett. A korábbi telefonbeszélgetések alapján úgy tűnt, hogy késznek mutatkozik valamilyen együttműködésre. A személyes találkozás során azonban egyértelműen jelezte, hogy a munkahelyi leterheltség miatt állandó jogsegélyszolgálati tevékenységet nem tudna elvállalni. Ugyanakkor konkrét peres ügyek vitelére nyitottnak mutatkozott. Ez utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy az ungvári konzulátus a hozzá forduló panaszosokat rendszeresen továbbítja neki, így már számos esetben segített a helyi magyarságot ért jogsérelmek megoldásában. Jelezte továbbá, hogy a későbbiek folyamán bővülni fog az iroda, valamint jó esély van arra, hogy fia is az ügyvédi pályára lép, csatlakozva az irodához.

A nap további részében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán megrendezett, I. Kárpátaljai Közéleti Akadémián vettünk részt, melyre a Robert Schuman Intézet, a KMKSZ  és Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő szervezésében került sor. A rendezvény egy nagyobb programsorozat része volt, melynek következő állomásai Budapesten és Brüsszelben lesznek. A szervezők célja, hogy a fiatal kárpátaljai magyar politikusokat közelebb hozza az Európai Unióhoz, megismertesse velük annak működését, s lehetővé tegye, hogy a közösség jó pozíciókat építsen ki Brüsszelben.

Az esemény súlyát jól jelzi, hogy több neves politikus és közéleti személyiség is tiszteletét tette rajta. A megnyitóünnepségen Szilágyi Mátyás konzul kiemelte, hogy a magyarság nyelvtudás terén le van maradva a környező országokhoz képest, ami elengedhetetlen feltétel az egyéni és közösségi érdekérvényesítéshez egyaránt. Szerencsére az elmúlt 10-15 évben már előrelépésről beszélhetünk. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektor asszonya örömét fejezte ki, hogy a megelőző évek tetszhalott állapotából sikerült újjáéleszteni a KMKSZ ISZ-t, mivel a szervezet nagyon fontos szerepet tölt be a helyi magyarság életében. Berceli Gábor, a Robert Schuman Intézet megbízott igazgatója beszédében rövid bemutatta a szervezet felépítését és tevékenységét. Ennek során hangsúlyozta, hogy az Európai Néppárthoz kapcsolódnak, s elsősorban képzések lebonyolításával foglalkoznak. Ez utóbbi jó lehetőséget teremt a hálózatépítésre is, melyre külön felhívták a résztvevők figyelmét. A megnyitót Dobsa István, a KMKSZ ISZ elnöke zárta, aki kiemelte, hogy a közösségnek cselekednie kell, ha a jogait biztosítani szeretné.

Az előadások sorát Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója nyitotta meg, aki az anyanyelvhasználati jogok európai és ukrajnai szabályozását mutatta be, a pozitív példákra helyezve a hangsúlyt. Már beszéde legelején kiemelte, hogy a határon túli magyarság megmaradásának a kulcsa a nyelv. Európában továbbra is létezik egy megoldatlan magyar ügy, hozzánk hasonló helyzetben csak a szerbek és az oroszok vannak. A nemzetközi jogszabályi keretek elemzésekor rámutatott arra, hogy Ukrajna elfogadta az Európa Tanács keretében született Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját: 1996-ban aláírta, majd 2005-ben ratifikálta. A dokumentum 8-13. cikkei széleskörű nyelvi jogokat biztosítanak az oktatásügy, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a tömegtájékoztatási eszközök, a kultúra, valamint a gazdasági és társadalmi élet területén. Emellett az ország ugyancsak elfogadta a Kalmár-jelentést (igaz, csak 1 ukrán képviselő vett részt a szavazáson, s az is román nemzetiségű volt), amelyet a 47 ET-tagállamból 44 megszavazott. A dokumentum többek között előírja, hogy az államoknak biztosítaniuk kell a nemzeti kisebbségeiknek az anyanyelvi oktatást az óvodától az egyetemig. Az Európai Unióra térve hangsúlyozta, hogy alapvetően távol tartják magukat a nemzeti kisebbségek kérdésétől, csak akkor lépnek, ha konfliktus van egy adott országban. Azonban ilyen körülmények ellenére is sikerült áttörést elérni. 2018. február 7-én az EP elfogadta az őshonos nemzeti kisebbségek védelméről szóló határozatot, ami kötelező erejű uniós jogszabályok felé nyit utat. Emellett a Minority Safepack európai polgári kezdeményezés ügyében indított aláírásgyűjtési akció is sikerrel zárult: a szervezők több mint 1,2 millió aláírást gyűjtöttek össze. Ezt követően az uniós tagállamokban levő pozitív gyakorlatokat mutatta be, külön kiemelve Dél-Tirolt, a finnországi svédeket és Magyarországot. Végezetül az Ukrajna és Magyarország közti szerződéses megállapodásokat elemezte. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a közelmúltban elfogadott oktatási törvény és a készülő nyelvtörvénytervezetek ellentmondanak az ukrán-magyar alapszerződésnek. Mindez pedig nemcsak a helyi magyarokat, hanem valamennyi nemzeti kisebbséget sújt, veszélyeztetve az ország stabilitását. Ugyanakkor Ukrajna mind Európa, mind Magyarország számára rendkívül fontos. A lehetséges megoldások kapcsán 3 lehetőséget említ:

  • Ukrajnát föderalizálni kell a svájci/belga minta alapján
  • feldarabolás
  • kemény diktatúra alakul ki

A magyar külpolitika ma az anyanyelvhasználat tiszteletben tartását követeli Ukrajnától. A magyar modell a következő elveken alapul:

  • békés út parlamentáris eszközökkel
  • jogot védünk úgy, hogy mások jogait nem sértjük
  • „Minden magyar felelős minden magyarért”
  • „A haza minden előtt”

Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese előadásában arról beszélt, hogy sok kárpátaljai fiatalban felmerül az a gondolat, hogy elhagyja a szülőföldjét. Kárpátalja a nagyhatalmak áldozata. A helyzet akkor fog rendeződni, amikor a nagyhatalmak megegyeznek. A kelet-ukrajnai háborúval az ukrán identitás és az ukrán sovinizmus megerősödött, amit az ukrán hatalom felkarolt és saját céljaira igyekszik felhasználni. A kisebbségek ismét a „bűnbak” szerepkörébe kényszerültek, a kárpátaljai magyarság ráadásul kiváló ellenségképnek bizonyult: évek óta tart a negatív médiakampány a közösség ellen. Hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére Magyarország sokrétűen támogatja Ukrajnát, s azon belül kiemelten Kárpátalját. Az országban hatalmas potenciál van, ami különösen igaz Kárpátaljára: kapu Európára, turizmus, gasztronómia. Az előbb említett lehetőségek kiaknázásához 3 dologra van szükség:

  • határátkelőhelyek számának növelése, határok átjárhatóságának megkönnyítése
  • úthálózat javítása, repülőtér
  • több jogkört kellene Kárpátaljának biztosítani

Az elvándorlás legfőbb okai közt említette a biztonság hiányát, a kettős állampolgárság szankciónálásától való félelmet, illetve a magyarellenességet. Magyarország viszont kiáll a kárpátaljai magyarságért, s blokkolja Ukrajna euroatlanti integrációját. Emiatt az ukrán hatalom kénytelen tárgyalni a helyi magyarsággal, aminek már mutatkoznak eredményei: 2023-ig elhalasztják az oktatási törvény alkalmazását, magánintézményeket mentesítik alóla, pozitív diszkrimináció a magyarokkal és románokkal szemben. A szülőföld elhagyását kiváltó okok közül súlyos probléma továbbá a megélhetés, de ezen sokat segít a magyar kormány támogatása. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyaroknak ragaszkodniuk kell a szülőföldjükhöz, mivel így járulhatnak hozzá a vidékük és az ország felemelkedéséhez.

A napot Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai kommunikációs titkára zárta, aki előadásában részletesen bemutatta a mai ukrán konfliktus hátterét, illetve az ország nemzetközi kötelezettségvállalásait. Ez utóbbi kapcsán kiemelte a Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, melynek 4. beszámolási ciklusa keretében Ukrajna 2016. május 30-án nyújtotta be a jelentését (a Kulturális Minisztérium készítette el), ami a tényleges helyzetet számos ponton elferdíti. Éppen ezért a Hodinka Antal Intézet ezzel párhuzamosan árnyékjelentést is készített, melyet 2017. január 20-án nyújtottak be az Európa Tanácsnak. A jelentés hangsúlyozza, hogy az elmúlt években a kisebbségvédelem területén visszalépések figyelhetők meg, Kárpátalja területén megszaporodtak a magyarellenes kirohanások, atrocitások. Egyre nagyobb mértéket ölt a kárpátaljai magyarság elleni uszítás. Mindennapossá vált, hogy szeparatizmussal riogatnak. Emellett 2002 óta nem biztosítanak magyar választókerületet, illetve magyar nyelvű szavazólapokra utoljára 1998-ban volt példa. Mindezek ellenére a legutóbbi önkormányzati választáson jó pozíciókat szerzett a kárpátaljai magyarság. A decentralizációs törvény kapcsán rámutatott arra az anomáliára, hogy habár a jogszabály tiltja a nemzetiségi területek megbontását, ennek ellenére az ukrán hatalom nem engedi, hogy a kárpátaljai magyar települések egyesüljenek. Az ukrán hatalom eltökéltségét jól mutatja, hogy nemrég az Alkotmánybíróság eltörölte a 2012-es nyelvtörvényt, mely széleskörű nyelvi jogokat biztosított a nemzeti kisebbségeknek. Az új jogszabálytervezetek pedig súlyos visszalépést jelentenének: teljes ukránosítás, a kisebbségi nyelveket a magánszférába kényszerítenék. Ráadásul mindezt annak ellenére akarják elfogadni, hogy az ukrán alkotmány kimondja: a meglévő jogok nem szűkíthetők!

Másnap az előadások sorát Dobsa István, a KMKSZ ISZ elnöke nyitotta meg, aki az ifjúságpolitikáról, valamint a kárpátaljai ifjúsági szervezetekről beszélt.

Őt követte Kecskés Viktor, a Schuman Intézet programfelelőse, aki az Európai Unió működését mutatta be a hallgatóságnak. Ennek során külön kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarságnak van egy EP-képviselője, Bocskor Andrea, ami kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a közösség hangja megjelenjen az uniós fórumok előtt. Emellett vannak olyan képviselők, akik kifejezetten Ukrajnával foglalkoznak. Ezt követően röviden kitért az Európai Bizottság és a Tanács szerepére, előbbi kapcsán felhívta a figyelmet az ún. előcsatlakozási alapokra (IPA). Előadása végén az Európai Néppárt ifjúsági szervezeteiről (YEP, EDS), valamint az Ungváron is működő Konrad Adenauer Alapítványról és az American Republican Institute-ról beszélt. Rámutatott arra, hogy e szervezetekkel érdemes lehet felvenni a kapcsolatot, mivel így könnyen be lehet kerülni a nemzetközi élet vérkeringésébe, ami a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítési képessége szempontjából döntő.

Bocskor Andrea, néppárti európai parlamenti képviselő, már első szavaival arra hívta fel a figyelmet, hogy minél több kárpátaljai magyar vegyen részt az uniós programokban. Továbbá hangsúlyozta, hogy a közösségnek bíznia kell magában: ugyanolyan fontosak vagyunk, mint a többi kárpát-medencei magyar közösség.

Az előadások sorát Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás Nemzetiségi és Vallásügyi Osztályának vezetője zárta. Kiemelte, hogy a legtöbb konfliktus vallási/etnikai eredetű. Ezt követően bemutatta Kárpátalja földrajzi elhelyezkedését, geopolitikai helyzetét, az I. világháborútól kezdve áttekintette a történelmi eseményeket, majd a demográfiai helyzetet is elemezte. Ez utóbbi kapcsán jelezte, hogy az elmúlt években 12-30 ezer magyar hagyta el Kárpátalját a nehéz gazdasági-politikai klíma miatt. A megyében 12 magyar civil szervezet van nyilvántartásba véve. A 2015-ös önkormányzati választásokon a KMKSZ nagyon jól szerepelt: a 64 megyei képviselőből 8 az övék lett. Így fontos pozíciókat tudott megszerezni a közösség pl: Barta Józsefet a Megyei Tanács alelnökévé választották. Ezzel szemben sajnos országos szinten kevés ráhatásuk van a törvényalkotási folyamatokra. Ennek eklatáns példája, hogy hiába írták alá egy megállapodást Porosenko elnökkel a kisebbségi jogokról, abból szinte alig valósult meg valami.

Szintén e napon tartotta a KMKSZ a XXIX. közgyűlését. Erről részletesen lásd: http://karpataljalap.net/?q=2018/04/11/folytatjuk-harcot-jogaink-vedelmeben.

Ottlétünk alatt váltottunk néhány szót a KMKSZ ISZ munkatársaival, elsősorban Fábián Németh Beátával. A téma továbbra is a lehetséges együttműködés kereteinek megteremtése volt. Mi is tapasztaltuk, hogy Kárpátalján nem könnyű magyar nyelven is beszélő ügyvédet találni, ráadásul a potenciális jelöltek nagyon le vannak terhelve. A felek ennek kapcsán kifejezték szándékukat, hogy tovább folytatják az együttműködés formájának keresését. Fontos még megemlíteni, hogy Fábián Németh Beáta jelezte, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán be kellene indítani a magyar nyelvű jogászképzést.

Összességében véve útunk hasznos volt, eddigi ismereteinket új információkkal is bővíthettük. Reméljük, hogy az Akadémiát jövőre is megrendezik.

 

Készítette: dr. Wágner Tamás Zoltán