Utazásunk legfőbb indoka az volt, hogy a 2013-2014-es kijevi Euromajdan után, de különösen az oktatási törvény 2017 szeptemberében történő elfogadása után rendkívül megerősödött Ukrajnában a sovinizmus. Ennek következtében pedig a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság is veszélybe került. Az elsődleges célunk tehát az volt, hogy a jelenlegi helyzetről minél több információt gyűjtsünk, melyet később felhasználhatunk az esetleges nemzetközi fellépés során is. Másodsorban – szorosan ehhez kapcsolódva – új partnereket is kerestünk, hogy bővíthessük a kárpátaljai jogsegélyszolgálatunkat. Jelenleg ugyanis csak 2 szervezettel (KMNE, Pro Cultura) van kapcsolatunk, Beregszászra korlátozódva. A jogvédelmi háló hatékonnyá tétele érdekében viszont más városokban (pl: Ungváron) is meg kellene jelennünk. Végezetül szintén a célok között szerepelt a fiatal jogászok/kutatók nyári egyetemre történő toborzásának elősegítése, illetve Intézetünknek a helyi sajtóban való megjelenése. Ezekután lássuk, hogy a fenti célok hogyan valósultak meg!

Március 6-án indultunk útnak négyen (Csóti György, Antal Eszter, Wágner Tamás és Bedő Árpád) a 3 napos utazásra, melynek során előzetesen 19 helyszínt terveztünk meglátogatni Ungvár, Beregszász és Nagyszőlős helyszínekkel. Kárpátalja nemcsak a jelenlegi elképesztően soviniszta légkör miatt „emelkedik ki” a külhoni régiók közül, hanem amiatt is, hogy itt a határátkelés, illetve az utak állapota is valóságos tortúrának számítanak. Esetünkben az Ungvári Konzulátusra volt szükség, hogy ne kelljen órákat várnunk a határátkelésre (ráadásul 10-12 katonát láttunk a határon).

Első állomásunk a Kárpáti Igaz Szó ungvári székháza volt, ahol Dunda György lapigazgató készített interjút Csóti György igazgató úrral, aki röviden bemutatta a KJI tevékenységét. Ennek során kiemelte, hogy az út egyik célja a jogsegélyhálózat bővítése pl: Nagyszőlős. Emellett hangsúlyozta, hogy a KJI célja a meglévő jogok betartatása. Ukrajna kapcsán kijelentette, hogy itt a legvadabb sovinizmus dúl. Magyarország érdekelt egy stabil és erős Ukrajnában, de jelenleg nem ez a helyzet: a nemzetközi kötelezettségeket egyáltalán nem tartják be pl: Nyelvi Charta, Keretegyezmény. Dunda György az elhangzottakra reflektálva kijelentette, hogy itt a törvények nem sokat érnek. A kettős állampolgárság kapcsán megemlítette a diszkriminatív gyakorlatot: csak a magyar állampolgárság zavarja a hatóságokat. Jelezte továbbá, hogy az ungvári alpolgármester jogász végzettségű, érdemes vele potenciális partnerként számolni. Erre reagálva Csóti György megjegyezte, hogy át kell törni a félelem falát: az emberek tudtára kell adni, hogy van lehetőség a pereskedésre. Az ukrajnai kisebbségeket megilletik a kollektív jogok, az autonómia. Az ide vezető út azonban hosszú, de addig is szükség van a szülőföldön való megmaradásra és a jogbiztonságra. A KJI küldetése ez utóbbi: senkit se érhessen jogsérelem azért, mert magyar!

Ezt követően az Ungvári Nemzeti Egyetemet kerestük fel, ahol Buleca Szibilla professzor asszonnyal folytattunk beszélgetést. A professzor asszony kiemelte, hogy a jogi karon nagyon kevés a magyar diák: az évfolyamon szereplő 100-ból csak 2 magyar. Inkább Budapestre vagy más szakra mennek. A Tanszéken oktatók közül négyen vannak, akik tudnak magyarul.

Az Egán Ede Alapítvány fontos szerepet tölt be Kárpátalján: gazdaságfejlesztési támogatásokat nyújt a helyi vállalkozásoknak. Azonban az utóbbi időszakban szeparatizmusra hivatkozva az SZBU (ukrán titkosszolgálat) rájuk szállt, s a sajtóban is több negatív cikk jelent meg velük kapcsolatban. Mindezek nyomán egyértelmű volt, hogy őket is meg kell látogatnunk.

A találkozóra az OTP bank helyi fiókjában került sor, ahol Berki Marianna, az Alapítvány igazgatója fogadott minket. Csóti György már a beszélgetés elején jelezte, hogy a KJI minden segítséget megad, ha szükséges. Berki Marianna kiemelte, hogy a konkrét ügy nyomozási szakban van már 2017 decemberétől. Ma – március 6-án – kapott értesítést a bírósági tárgyalásról, de azt már tegnap – március 5-én – megtartották és arról hoztak döntést, hogy az Alapítvány dokumentumaihoz való hozzáférést engedélyezik. Az eljárás kapcsán hangsúlyozta, hogy továbbra sem lehet tudni, hogy pontosan mit akarnak. A vád hivatalosan az, hogy az Alapítvány szeparatista tevékenységet folytat. Ez ügyben viszont eddig egyszer sem hívták be őket, a vádat nem fogalmazták meg konkrétan. A felajánlott segítségre reflektálva elmondta, hogy erre akkor van mód, ha az ügy bírósági szakba kerül. Általában a választások közeledtével melegítik fel az ügyet. A pályázók 50%-át már kihallgatták. Ez több ezer embert jelent.

Az Alapítvány pályázati rendszere kapcsán megjegyezte, hogy itt ingyen, mindenfajta térítési díj nélkül (beleértve a leosztási díjat) lehet pályázni, ami Ukrajnában egyedi. A vegzálásoknak szerencsére eddig nincs kimutatható hatása a szervezet életére. Tájékoztatott minket, hogy az SZBU mellett az adóhatóság is vizsgálja őket. Az eljárások abszurditását jól mutatja, hogy a pályázók 30%-a ukrán nemzetiségű (a pályázáshoz szükséges: kárpátaljai lakcím és magyar nyelvtudás), köztük sok cég is. Az elmúlt 3 évben mióta működik a program, már kimutatható eredmények vannak. Ideje lenne most már integratív programokat is kiírni.

Késő délután a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének (KMDFKSZ) elnökével, Bence Norberttel, valamint a Momentum Doctorandus elnökével, Kosztur Andrással találkoztunk kapcsolatépítés, valamint az esszépályázati és nyári egyetemi felhívásaink terjesztése céljából. Csóti György a beszélgetés elején röviden bemutatta a KJI tevékenységét. Ennek kapcsán kiemelte a nyári egyetemet, s jelezte, hogy várjuk a potenciális jelentkezőket. Erre reflektálva megjegyezték, hogy nemzetközi szakokon sok magyar diák van. 7-8 személyt az ungvári konzulátus el tud vinni és vissza is tud hozni, ennek segítségével az érintettek meg tudják spórolni az útiköltséget.

A találkozón szóba került a – CONIFA labdarugó világbajnokságot megnyerő – kárpátaljai fociválogatott esete is. Az eseményen olyan válogatottak vettek részt, mint Székelyföld, Abházia stb. Emiatt az érintettek közül a magyar állampolgárokat kitiltották Ukrajnából, s ukrán csapatokban sem játszhatnak. Akik ukrán állampolgárok, azoktól megvonták a határátlépés lehetőségét. Mindez jogellenesen történt, mivel nem biztosítottak nekik fellebbezést.

Ezt követően az elnökök röviden bemutatták a szervezeteik tevékenységét.

Kosztur András, a Momentum Doctorandus elnöke kiemelte, hogy napi szinten együttműködnek a KMDFKSZ-szel. Emellett minden más doktorandusszervezettel van kapcsolatuk. Továbbá együttműködnek a Genius Alapítvánnyal és a Magyar Ifjúsági Konferenciával is.

Bence Norbert, a KMDFKSZ elnöke kiemelte, hogy a szervezetüknek kárpát-medencei szinten rengeteg diák és ifjúsági szervezettel van kapcsolatuk pl: Diákhálózat, Vajdasági Ifjúsági Fórum. Emellett megemlítette, hogy a HÖOK tagszervezetévé is váltak (Veres Máté a kontaktszemély). Európai színtéren ugyanakkor csak az Erasmus+ említhető meg.

A nap zárásaként munkavacsorán vettünk részt, ahol Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével, valamint Barta Józseffel, Kárpátalja megye első elnökhelyettesével beszélgettünk a kárpátaljai helyzetről. Előbbi rámutatott arra, hogy habár Ukrajna magát egységes államnak nevezi, az alkotmányban külön fejezet van a Krími Autonóm Köztársaságra vonatkozóan. Csóti György a beszélgetés során kiemelte, hogy lassan a kárpátaljai magyarság már nem támaszkodhat az ukrán jogszabályokra jogainak védelme érdekében. Kérte a 2 politikust, hogy segítsenek nekünk ungvári partnert keresni, mivel Iljasovics Viktor ügyvéd úr kiesett

Brenzovics László szerint az elnökválasztás során az fog győzni, akit az USA támogat. Jelenleg 3 ember esélyes: Zelenszkij, Porosenko és Timosenko. Érdekes, hogy mind a hárman orosz anyanyelvűek. Kiemelte, hogy a KMKSZ nem indított jelöltet az elnökválasztáson. Jelezte, hogy a 2. fordulóban megfontolják majd, hogy kit támogatnak.

Ezt követően rátért a jelenlegi ukrajnai helyzetre, melyet nagymértékben áthat a sovinizmus. Ennek kapcsán kiemelte, hogy az ukránok szerint az ukrán-magyar alapszerződésnek nem része a Nyilatkozat. Habár nemrégiben Szíjjártó Péter átadott Klimkinnek egy kisebbségi szerződést, ebből szerinte nem lesz semmi.

A konkrét fellépés – a jogvédelem – lehetőségére utalva hangsúlyozta, hogy elsődlegesen a bilaterális alapszerződésre kell hivatkozni. Azt kell megnézni, hogy ebből mi teljesül. A másik terület az ET dokumentumok, amelyeket Ukrajna egyáltalán nem tart be. Erről azonban az ET és a Velencei Bizottság hallgat. Mindkét szervezettel találkoztak már, de hatástalannak bizonyult. Szerinte a jogvédőknek rá kell kérdezniük náluk, hogy vajon érvényesek-e ezek a dokumentumok még. Az ukránok megígérték, hogy a Velencei Bizottság véleményének megfelelően módosítani fogják az oktatási törvényt. Azonban erre mind a mai napig nem került sor. A harmadik lehetőség a Hágai Bíróság előtti per (miután az ET nyilatkozott). Erre alapot ad Ukrajna fellépése a krími tatárok jogainak védelme érdekében.

A magyarországi pártok közül kiemelte, hogy a Jobbikkal és a DK-val volt problémája a KMKSZ-nek pl: Kovács Béla irodája. Mindehhez hozzátette, hogy komoly baj, hogy Magyarországon nincs ellenzék.

Megjegyezte, hogy holnap – március 7-én – lefoglalják az Egán Ede Alapítvány dokumentumait (erről ugyanakkor azóta nem jelent meg sajtóhír).

Szerinte a KJI feladata, hogy az ukrajnai jogsérelmeket Európa elé tárja (keményebben kellene kiállni).

A találkozón szó volt a földkérdésről is, amely más határontúli régiókhoz hasonlóan Kárpátalján is problémás. Ugyanis azokban a falvakban, ahol egykor szovhozok (állami gazdaságok) működtek, máig nem kaphatták vissza földjeiket a helybéliek, ami a jelenlegi helyzetben még inkább rontja a települések lakosságmegtartó képességét. Ez a helyzet például Bene és Gát települések esetében, ahol a helyiek már évtizedek óta folytatják a küzdelmet a földek visszaszerzésért. A helyiek találkozták már a megye és a KMKSZ vezetőivel, utóbbiak jogi segítséget (ügyvédeket kértek fel) ígértek nekik.

A készülő nyelvtörvény kapcsán Brenzovics László azon a véleményen volt, hogy valószínűleg át fogják vinni az elnökválasztásig (jelen pillanatban úgy néz ki, hogy ez szerencsére nem valósul meg), de alkalmazására nem fog sor kerülni.

A ruszinkérdés kapcsán pedig megjegyezte, hogy szerinte Magyarországon ezt félreértik: a ruszin-magyar barátság egy illúzió. A ruszinok már a magyarok előtt is itt voltak (nevük az oroszra eredeztethető vissza – Rurik). Egyébként is a kárpátaljai szlávok Prágába vágynak (zlate Prage). Ezért nem meglepő, hogy Kárpátalján rengeteg csehországi álláshirdetés van.

A második napon elsőként az Ungvári Főkonzulátust kerestük fel, ahol Buhajla József főkonzul úr és „csapata” fogadott bennünket. A beszélgetés során kiemelték, hogy jelenleg elég nehéz a határon átkelni pl: Bocskor Andreát is megállították érvényes útlevéllel. A megyei magyar képviselőkről csináltak egy listát, akiket a határon „vizsgálnak”, eleinte 3-4 órán keresztül, most már csak 4-5 perc. Hangsúlyozta továbbá, hogy 2017 júliusa óta azt látni, hogy az együttműködés jelentősen romlott az ukrán féllel, amiben döntő szerepe van az SZBU-nak. Szlovákiának Ungváron van főkonzulátusa, velük jó a kapcsolat. Remélik, hogy a helyzet az elnökválasztás után javulni fog.

Az elnökjelöltek közül kiemelte Zelenszkijt, aki humorista, de a politikában ismeretlen személynek számít. Kolomovszkij oligarcha van mögötte. Porosenko kapcsán azt mondta, ha bejut a 2. fordulóba, akkor ő nyer. Hihetetlen anyagi bázisa van. Ígéreteit nem tartotta be. Ennek ellenére Kárpátalja kormányzója (Moszkal) lobbizik, hogy őt támogassuk. A 2. fordulóban viszont meg kell gondolni, hogy kit támogatunk. A rossz jelöltre leadott szavazat ugyanis óriási problémát jelenthet. Timosenkonak nincs elég anyagi forrása (csak Kárpátaljára 800 ezer dollárra van szükség a kampányhoz). Vele kapcsolatban megjegyezte, hogy annak idején (miniszterelnökként) ő is beleállt a nyelvi kérdésbe és semmilyen ígéretét nem tartotta be. Üzleti kapcsolatait elkezdték piszkálni. Mind Porosenkon, mind Timosenko nagyon nyomul a magyarok irányába. Porosenko megpróbált 60 napos hadiállapotot bevezetni, de az USA csak 30 napot engedett. Ebből lehet tudni, hogy melyik megyében gyenge. Az EU és az USA abban érdekelt, hogy ő maradjon. Timosenkot oroszbarátsággal vádolja.

Idén meg akarják ünnepelni Kárpát-Ukrajna kikiáltásának 80. évfordulóját. Március 15-e kapcsán emiatt lehet probléma pl: provokációk. Nem biztos, hogy most a hatóságok megakadályozzák a szélsőségeseket (szerencsére ezúttal a szélsőségesek nem masíroztak, de az ungvári magyarok – Porosenko miatt – a konzulátuson belül tudták csak ünnepelni március 15-ét).

A két magyar párt (KMKSZ, UMDSZ) viszonya csak papíron, kifelé jó. Egyébként ténylegesen rossz a viszony. A magyar képviselet erőssége (8 képviselő a megyei tanácsban) miatt az ukrán hatalom célja, hogy feldarabolja/gyengítse a magyar befolyást. Félő, hogy úgy alakítják a körzeteket, hogy ukrán többségűek legyenek.

Szerinte hiba, hogy Magyarország elsősorban csak Beregszászra figyel, Ungvár figyelmen kívül hagyják. Habár az elmúlt hónapokban a felszínen javultak az ukrán-magyar kapcsolatok, ténylegesen viszont kemény a nyomás pl: a megfélemlítések miatt csökkent a magyar állampolgárság utáni érdeklődés, óriási az elvándorlás (ebben benne van Magyarország szívóhatása is pl: családvédelmi program, ráadásul egyre erősebb Nyugat-Európa és más közép-európai ország hatása is pl: Lengyelország, Csehország).Ez utóbbi még akkor is fennáll, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaságfejlesztési programok hatására 500 magyar család költözött vissza Kárpátaljára. De ez még nem elég a szülőföldön való megmaradás biztosítására.

Az Egán Ede program kapcsán megjegyezte, hogy az ukrán hatóságok lépései miatt a nagyprojektek leálltak. Emellett problémát jelent, hogy sokan visszaélnek a támogatásokkal pl: nem tartják be az adójogszabályokat, belarusz traktorokat hoznak be stb.

Csóti György megkérte őket is, hogy segítsenek ügyvédeket találni nekünk. Erre Buhajla József azt válaszolta, hogy 3-5 embert ismer, közülük néhány tud magyarul. Címüket elküldi nekünk.

A találkozó után elhagytuk Ungvárt és Beregszász felé vettük az irányt, ahol a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskolára mentünk. Itt elsőként partnerünkkel, Tóth Tündével, az Itt magyarul is munkatársával, valamint a Kárpátalja.ma főszerkesztőjével, Pallagi Mariannával találkoztunk. Egy sajátos esetről számolt be nekünk, melyben egy tanítónő a szubvenciót adminisztratív okok miatt óriási költségekkel (közel 180 ezer Ft) tudja csak igényelni. Tóth Tünde szerint rengeteg ilyen eset lehet. Ennek kapcsán Csóti György jelezte, hogy megkérdezi a Nemzetpolitikai Államtitkárságot, hogy lehetne-e erre egy alapot csinálni (támogatások).

A beszélgetés során szóba került a Mirotvorec-lista is. Erről azt lehet tudni, hogy Ukrajna „ellenségeit” listázzák, s a honlapjuk nem Ukrajnában van bejegyezve. A listán nem csak ukrán állampolgárok vannak. Tájékoztatott minket arról, hogy ezzel kapcsolatban már felkeresték őket polgárok, akik felkerültek erre a listára és emiatt átvilágítják őket a határon. Ez elmondásuk szerint azzal jár, hogy elveszik az útlevelüket, csinálnak vele valamit, majd utána visszaadják. Ráadásul emiatt jogellenes különböztetik meg őket.

Pallagi Marianna (Kárpátalja.ma) ennek kapcsán megemlítette, hogy az ő apja is felkerült erre a listára. Megjegyezte továbbá, hogy a Kárpátalja.ma-t az utóbbi időben több hekkertámadás érte, lebénítva a honlapot. Kijelentette, hogy a készülő nyelvtörvény ellehetetleníti a kisebbségi médiumokat a fordítási költségek miatt. Ugyanakkor hozzátette, hogy a kettős állampolgárság miatt rengeteg ukrán tanul magyarul.

Ezt követően Csóti György interjút adott a Kárpátalja.ma-nak. Ebben beszámolt arról, hogy a KJI 3 napos útra jött Kárpátaljára. Kijelentette, hogy Magyarország érdekelt egy stabil, demokratikus Ukrajnában. Azonban jelenleg messze nem ez a helyzet. A szülőföldön való megmaradáshoz jogbiztonságra és megélhetésre van szükség. Előbbi a KJI célja. A szervezet tevékenysége 2 pilléren áll: jogsegélyszolgálat és tudományos-oktatási tevékenység. Jelezte, hogy a KJI szeretné bővíteni a hálózatát Kárpátalján. Megemlítette, hogy 2017-ben Kárpátalja konferenciát is tartottunk. Végezetül felhívta az esszépályázatra is.

Ezután Tóth Tünde átkísért minket az épület másik felébe, ahol Orosz Ildikó, a Főiskola rektora fogadott minket. Kiemelte, hogy a helyzet kilátástalan. Minden azon múlik, hogy Magyarország milyen eredményeket ér el az európai parlamenti választásokon, valamint, hogy milyen lesz a Magyarország-NATO, illetve a Magyarország-USA kapcsolat. Jelezte, hogy a kárpátaljai magyarság az ukrajnai románokéval van hasonló cipőben. Beszámolt arról, hogy kiadtak egy kötetet, ami az elmúlt 150 év oktatási törvényeit mutatja be. Megjegyezte, hogy a nemzetközi politika nem foglalkozik a kárpátaljai magyarokkal. Amennyiben az új nyelvtörvényt elfogadják, akkor a magánszférába és az egyházi körbe szorulnak vissza a kisebbségi nyelvek.

Ma már az ukrán hatolom odáig ment el, hogy egyes személyeket pl: megyei képviselőket vegzál. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy Darcsi Karolinát 2-3 órán keresztül várakoztatták a határon, majd megjelent a médiában a magyar útlevelének a másolata. Azt mondták neki, hogy jelenjen meg a bíróság előtt.

A helyzet abszurditását jól mutatja, hogy az ukrán médiában oroszul panaszkodnak arról, hogy a magyarok nem tudnak ukránul.

Szerinte az elnökválasztáson Zelenszkij nem nyerhet. Az USA Porosenkot támogatja. Jó jelölt egyébként sincs. Kijelentette továbbá, hogy az elfogadott törvényeknek nincs végrehajtási mechanizmusa.

2017 óta külön nyomozóosztály van „ráállítva” Brenzovics Lászlóra, Barta Józsefre és Orosz Ildikóra az SZBU-n belül. Szerinte ez azt jelzi, hogy ügyet akarnak kreálni.

A II. Rákóczi Ferenc Főiskola kapcsán kiemelte, hogy ők Beregszász legnagyobb adófizetői, az ukrán állam semmit nem ad az intézménynek. Ennek ellenére a legmagasabb biztonsági fokozatban vannak, ami teljeskörű, minden részletre kiterjedő ellenőrzést jelent. Még az órarendbe is beleköthetnek. Ráadásul 3 évente átvilágítják az intézményt. Ennek kapcsán megemlítette, hogy szintfelmérőt iratattak a 2-3. évfolyamos biológusokkal, fizikusokkal az 1. évfolyamos anyagból (ukrán történelem, ukrán és angol nyelv), s ennek nyomán be akarták zárni az intézményt. Jelenleg pedig az a veszély áll fenn, hogy korrupcióra hivatkozva akarnak fellépni az intézménnyel szemben.

Megemlítette, hogy Viktor Baloga munkácsi oligarcha lépésről lépésre szorítja ki a magyar szellemet Munkácsról pl: Munkácsy Mihály szobrát úgy állították fel, hogy csak ukránul szerepel rajta a név, de az is zárt téren áll. Jól látható tehát, hogy a magyar emlékeket kiszorítják a városközpontból (a munkácsi várban lévő turulszobor csak azért áll, mert Balogának anyagi érdeke fűződött hozzá). Hasonló folyamatok figyelhetők meg Beregszász esetében is.

Ukrajna nem ért a gesztusokból, csak az erőből. Egy igazi maffiaállam. Ezt jól mutatja, hogy a magyar állam pénzéből felállított beregszászi Sevcsenko szobor – melynek felállítását ukrán értelmiségiek kezdeményezték – esetében az avatási ünnepségen ezt a tényt meg sem említették. Ezzel párhuzamosan ugyanez a társaság kitiltotta a magyar nemzetiségű papot, a tér másik oldalán álló görögkatolikus templomból.

Ezt követően a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületét látogattuk meg, ahol Lemák Eduárd fogadott minket. Beszámolt arról, hogy igyekeznek az egész magyarlakta vidéket átfogni. A szórványban nagyon erősen érződik a gyengülés. Csináltak egy felmérést a 9-11. osztályosok körében, ami alapján kiderült, hogy a szülők kb. 35%-a nincs otthon. Ugyanakkor szerinte nem jellemző, hogy tömegesen egész családok hagynák el Kárpátalját.

Megemlítette, hogy a magyarországi médiában elkezdték firtatni a magyarországi falvakba átjelentkezett ukrajnaiak kérdését. Ez 10-15 ezer embert érint. Ebből, ha feljelentés születik, közokirathamisításnak minősül. Az egyik csoport a nyugdíjasok, míg a másik azok, akik Magyarországon vesznek autót. Állítólag már erre az ügyész is ráállt Magyarországon. Több embert is elítéltek már emiatt. A helyzet jogilag egyértelmű, de ezeket az embereket nem szabadott volna ide bejelenteni.

Munkaebéden találkoztunk Zubánics Lászlóval, az UMDSZ elnökével. Beszámolt arról, hogy a mai napon – március 7-én – Jurij Bojko elnökjelölttel tárgyalt, aki jelezte, hogy figyelembe veszi a magyarok problémáit. A negatív folyamatok elsősorban a felszín alatt zajlik. A magyar közösséget úgy tűnik, hogy meg akarják rendszabályozni. Az ukrán felet zavarja, hogy rengeteg magyarországi politikus jár Kárpátaljára. Úgy véli, hogy a kárpátaljai magyarság a bűnbak szerepét tölti be.

Az ukrajnai oroszok kapcsán megjegyezte, hogy őket kevésbé érintik a diszkriminatív jogszabályok (a nyelvi hasonlóság miatt). Civil szervezeteiket korábban már elsorvasztották. Az új ukrán ortodox egyház (az ukrajnai egyházközösségek 3-4 %-át teszi ki) kérdése lehet az a szikra, ami belobbanhat Keleten. Már zajlanak az erőszakos templomfoglalások.

Az elnökválasztás kapcsán megjegyezte, hogy a felmérések nem mérvadók. A magyaroknak jó lehetne a három oroszbarát jelölt, de ezek esélytelenek. A három esélyes közül Zelenszkijről nem lehet sokat tudni. A fő cél a választók megszerzése. A keleti választók jelentős része kiesett, igy a nyugati szavazatok váltak fajsúlyossá. A nyelvtörvény tervezet is éppen ezért született meg. E tekintetben megemlítette, hogy a 2000 benyújtott módosító indítványt március 12-től tárgyalják, és valószínűleg az elnökválasztásig elfogadják. (erre már feltehetőleg nem fog sor kerülni). Megjegyezte, hogy a régi 2012-es nyelvtörvényt nem tartalmi, hanem formai okok miatt meszelték el pl. egyes képviselők a jogszabályok elfogadásakor nem voltak jelen. Az embereket ezek a dolgok helyben kevésbé érdeklik. A fő kérdés a megélhetés. Ennek kapcsán a legnagyobb gond, hogy lassan nem lesz szolgáltatóipar, szakember hiány van. Ugyanakkor viszont a díjszabásoknál magyarországi árakat alkalmaznak.

Mindezek mellett beszámolt a külföldi rendszámú autók problematikájáról is, valamint a kettős állampolgárság kapcsán megjegyezte, hogy van remény az enyhülésre. Például említette, hogy Klimkin megértően nyilatkozott a kérdésről.

Az idősebb emberek igyekeznek az ukrajnai átlagnyugdíj (15 ezer Ft) helyett megszerezni a magyarországi nyugdíjat. Ehhez viszont minden ukrajnai jelenlétet fel kell számolni. (pl: lakcím). A fiatal generáció jelentős része már elhagyta az országot, a következő generáció pedig apolitikus.

Az elnökválasztás kapcsán megjegyezte, hogy közös döntés született (KMKSZ+UMDSZ), hogy a második fordulóban döntik majd el, hogy kit támogatnak.

Beszámolt arról, hogy annak ellenére, hogy a beregszászi járási tanácsban magyar többség van, nem használják ki ezt eléggé pld. elmaradt egy közös beadvány az oktatási törvény kapcsán a parlamentnek. Mindezek kapcsán megjegyezte, hogy a képviselők nem értik, hogy bizonyos kérdéseket napirenden kell tartani. Ráadásul egy beadvány ukránul való elkészítése is problémát jelent.

Nincsenek jelen az ukrán médiában a kárpátaljai magyarok, ennek kapcsán korábban már javasolták, hogy a magyar állam képviseletét ukránok is elláthassák. Ez fontos lenne, mivel ők ukrán logikával tudnák képviselni a magyar ügyeket.

Csóti György rákérdezett, hogy a KJI miben tudna segíteni. Zubánics László válasza: kárpátaljai magyarság megjelentetése az Európai Unióban jogi szempontból. Ehhez az anyagokat ők tudnák biztosítani, továbbá Kijev felé közvetíteni is tudnának.

Szintén megemlítette a Visegrádi Országok Nyári Egyetemét, ami idén Kárpátalján kerül megrendezésre. Szerinte ebbe a KJI is be tudnak csatlakozni. Azt ígérte, hogy erről majd küld nekünk értesítést.

Beszámolt arról is, hogy levitték a ponthatárt az ukrán emeltszintű érettséginél.

Végezetül elmondta, hogy Ukrajna jó néhány területen közeledett Európához, de ez pont a magyar ügyek kapcsán nem látszik.

Ezután a Pulzus Rádiót kerestük fel, ahol elsőként a rádió ötletgazdája Taracközi Ferenc fogadott minket. Elöljáróban megemlítette, hogy ők az egyetlen magyar rádió Kárpátalján. Beszélgetés során arról is beszámolt, hogy a református egyháznak volt 6 éve egy ingatlanpere, ami Strasbourgba került, de elvesztették.

Csóti György kijelentette, hogy Kárpátalján elfogy a talaj, a jogsértéseket ki kell vinni a nemzetközi porondra. Taracközi véleménye szerint, ha elfogadják a nyelvtörvényt, akkor rákényszerítik a rádiót az ukrán nyelvű adásokra. Erre viszont nem hajlandók, inkább megszüntetik a rádiót. Megjegyezte, hogy míg korábban 30 %-ot, ma már 60 %-ot kell teljesíteni a nyelvi kvóta alapján.

A rádió története 12 évvel ezelőtt kezdődött netrádióként, 7 éve döntötték el, hogy ezentúl rendes rádióként fognak működni. A rádió pártsemleges, mivel az egyház nem tarthatja fenn közvetlenül, ezért létre hoztak e célra egy kft-t, ami üzemelteti. A rádió ma már beágyazódott a magyar politikai életbe.

Kisebb-nagyobb atrocitások vannak, pld a református templomról le akarták venni a magyar zászlót, erre írásban kértek papírt az SZBU-tól, amit majd felolvasnak a híveknek, s ennek köszönhetően a hatóságok elálltak ettől a lépéstől.

Ezután Csóti György interjút adott a rádiónak, melyben beszámolt a KJI útjáról ill. tevékenységéről. Jelezte, hogy kiállnak a kárpátaljai magyarok jogaiért.

Késő délután fogadott minket Pukánics Eduárd ügyvéd. Csóti György röviden bemutatta neki a KJI tevékenységét. Az ügyvéd úr elmondta, hogy a kettős állampolgárság nem tilos. Ennek ellenére történnek a vegzálások. Ez úgy történik, hogy a határátkelőhelyeken magyar útlevéllel mennek át, amire a határőr azt feleli, hogy megsértették az ukrán törvényeket. Több megyei képviselőt is képvisel ilyen ügyekben,

A Mirotvorec-listáról elmondta, hogy azt az SZBU használja és behívják a rajta szereplő embereket. Szerinte ez ügyben bírósághoz kellene fordulni. Ezzel ugyanis meg lehetne szüntetni a portált. Sajnos ezt az emberek nem merik meglépni, mivel félnek. Inkább politikai szempontból használják ki ezt a helyzetet.

Az alkotmány és a földtörvény értelmében minden állampolgár jogosult 2 hektárra. Azonban ezzel Kárpátalján komoly problémák vannak: nem kapják meg az emberek a földeket.

Szintén komoly probléma, hogy habár Magyarország támogatást ad, de utána nem segítenek, ha ebből probléma van pl: Egán Ede program (adóhatósági vegzálás).

A beszélgetés végén jelezte, hogy konkrét peres ügyeket szívesen vinne a KJI keretein belül.

A nap utolsó állomásaként felkerestük Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzult. Csóti György azt kérte tőle, hogy segítsen ügyvédeket keresni a KJI számára. Ezzel kapcsolatban a főkonzul megjegyezte, hogy ukránokkal kellene együttműködni pl: az Ungvári Nemzeti Egyetem Jogi Karáról. Csóti György jelezte, hogy nyitottak az ukrán ügyvédek felé.

A magyar politikai pártok (KMKSZ, UMDSZ) között a megyei tanácsban, a járások jelentős részében jó az együttműködés. De vannak problémás helyek pl: nagyszőlősi járás. Sokan kétségüket fejezik ki, hogy az előző önkormányzati választási eredményeket meg lehet-e ismételni. Felhívta a figyelmet a közigazgatási reformra, mely szétdarabolhatja az önkormányzati struktúrákat, diszkriminálva a magyarságot. Ez hasonlítani a felvidéki járásokra, Kárpátalján 3 járás lenne. A reform mögött egy tavaly decemberi kormányjóváhagyás van. A reformot az EU és a nemzetközi szervezetek (IMF, Világbank) támogatják, mert jelentős költségmegtakarítással járna.

Emellett érdemes még megemlíteni az alulról szerveződő hromadák kérdését. Ez Kárpátalján nehezen halad, mivel egyrészt csomó szerv a kisebb településeken megszűnne. Másrészt megyei kormányzói jóváhagyás kell hozzá: Moszkal nem nagyon hagy jóvá.

Az elnökválasztás kapcsán megjegyezte, hogy az USA Porosenkot támogatja. A kárpátaljai magyarok szerint a 3 esélyes közül egyik sem lenne jó. Jurij Bojko oroszbarát elnökjelöltnek van kisebbségvédelmi programja, de neki kevés esélye van. Magyarország részéről elhangzott, hogy Porosenkoval nem lehet együttműködni. Ennek ellenére nem kizárt, hogy ő nyer, mivel kihasználhatja, hogy ő van hatalmon.

A készülő nyelvtörvény valószínűleg az elnökválasztásig elkészül, mert sokan nyernének vele. Március 12-én lesz a szavazás (végül ez elmaradt). A nemzetközi közvélemény (NATO, EBESZ) azonban felhördült erre a törvénytervezetre, de ez az ukrán politikusokat hidegen hagyja.

Eredetileg munkavacsoránk lett volna Babják Zoltánnal, Beregszász polgármesterével, azonban erre a találkozóra – rajtunk kívül álló okok miatt – nem került sor.

A harmadik és egyben utolsó napon elsőként a KMKSZ ISZ-t látogattuk meg, ahol Horváth Zoltán alelnök úr fogadott minket. Jelezte, hogy a Kárpátaljai Közéleti Akadémiával kapcsolatban Dobsa István tud bővebb információkat szolgáltatni. Utánajár annak, hogy az idén pontosan mikor lesz.

Segítséget ígért továbbá ügyvédek felkutatásában.

Beszámolt arról, hogy a fiatalok elvándorlása jelentős, de pozitív, hogy sokan visszajönnek. Kiemelte, hogy a készülő nyelvtörvényt minden áron el akarják fogadni az elnökválasztásig. Sok civil szervezet és értelmiségi állt mellé (népi jelleg biztosítása).

Ezt követően Diósi Artúr ügyvéd úrral találkoztunk, korábbi nyári egyetemistánkkal Popovics Sándor ügyvédi irodájában. Popovics Sándor kiemelte, hogy nagyon kevés magyarajkú ügyvéd van, éppen ezért mindenhonnan van ügyfele. Szerinte a fiatal ügyvédek lennének jó partnerei a KJI-nek. Megerősítette, hogy Iljasovics Viktor háttérbe vonult.

Diósi Artúr jelezte, hogy szívesen részt venne a jogsegélyszolgálati tevékenységben ungvári székhellyel. Szerinte jelenleg a legnagyobb probléma a kettős állampolgárság.

Popovics Sándor a fentiekhez hozzátette, hogy a helyzetet súlyosbítja, hogy érzékelhető egy „felhigítási” szándék Kárpátalján pl: Viktor Baloga kelet-ukrajnai menekülteket akarna Beregszászba telepíteni.

Utolsó állomásunk Nagyszőlősön volt, ahol a helyi KMKSZ irodában fogadott minket Kudron Zoltán alapszervezeti elnök, illetve Tóth-Paraszka Krisztina gazdasági/cégjogi jogász. Utóbbi elmondta, hogy egy állami céget (vízügyi), illetve egy rt-t (vízügy) képvisel. Szerinte komoly probléma, hogy a gátőrök a magyar falvakban nem tudnak ukránul.

Tekintettel a hosszú utazásra, elfogadtuk a vendéglátóink felkérést és egy helyi étteremben közös ebédre került sor. Itt több téma is szóba került, többek között a közelgő elnökválasztás, illetve a KMKSZ és az UMDSZ viszonya. Utóbbi tekintetében hangsúlyozták, hogy néhány UMDSZ-es képviselővel volt csak baj, ráadásul a párt a járásban nem rendelkezik erős bázissal. Külön örömmel szolgált, hogy Tóth-Paraszka Krisztina jelezte, hogy szívesen elvállalná egy állandó jogsegélyszolgálati hely működését Nagyszőlősön. Erre a helyi KMKSZ irodában kerülhetne sor (azóta az erre vonatkozó pályázatát is beadta).

Összességében véve egy hosszú és kimerítő úton vagyunk túl, ami több szempontból is sikeresnek mondható. Egyrészt sikerült feltérképezni, hogy jelenleg mi zajlik Ukrajnában, különös tekintettel az erőszakos ukránosításra, ráadásul interjúkra is sor kerülhetett. Másrészt felvettük a kapcsolatot olyan szervezetekkel, amelyek segíthetnek nekünk a helyi fiataloknak eljuttatni az esszépályázati, valamint a nyári egyetemi felhívásunkat. Harmadrészt új partnerekre is szert tettünk: Diósi Artúr és Tóth-Paraszka Krisztina állandó jogsegélyszolgálati hely iránt, míg Pukánics Eduárd konkrét ügyekben jelezte a pályázási szándékát. Mindezt lehetővé teszi, hogy megerősítsük a kárpátaljai jogvédelmi hálót. Figyelembe véve a nemzetközi fellépés lehetőségét, továbbra is maradtak nyitott kérdések:

  • földkérdés (szovhoz)
  • ATO veteránok földhöz juttatása Kárpátalján (etnikai arányok erőszakos megváltoztatása???)
  • Mirotvorec lista – háttérinformációk!!!

Reméljük, hogy jövőre már egy jobb légkörben tudjuk majd megszervezni az utat.

 

Készítette: dr. Wágner Tamás Zoltán