2017.március 22.

A Nemzetpolitikai Államtitkárság ma sajtótájékoztatót tartott a Magyarság Házában, amelyen Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója és dr. Korom Ágoston európai jogász, a nemzeti közszolgálati egyetem oktatója beszámoltak a Beneš-dekrétumok kárvallottjainak kárpótlása ügyében az Európai Bizottság képviselőivel folytatott brüsszeli tárgyalásaikról.

Csóti György felidézte az előzményeket (amelyekkel ma már sokan nincsenek tisztában a szerk.): a háború végén Edvard Beneš Londonból, Klement Gottwald pedig Moszkvából azzal a szándékkal utaztak vissza Prágába, hogy az új Csehszlovákiát nemzetállammá alakítsák, a német és a magyar lakosság kitelepítésével.

Mivel a nagyhatalmak csak részben fogadták el a tervet – az angolszászok nem járultak hozzá a magyarok kitelepítéséhez –, így született meg az ördögi ötlet: a lakosságcsere, amelynek eredményeként a felvidéki magyarokból 90 ezret a Szudéta-vidékre vittek kényszermunkára, 110 ezret pedig Magyarországra telepítettek át – az onnan toborzott szlovákok helyére. A kétszázezer szülőföldjéről elűzött magyar ingatlanvagyona, zömében mezőgazdasági vagyon, szlovák tulajdonba került, majd az 1948-as kommunista hatalomátvétel után az állam kisajátította.

Ez utóbbiak, tehát az 1948-90 között vagyonukat vesztettek, kárpótlására született ugyan törvény 2003-ban, de ennek súlyosan diszkriminatív voltára Csáky Pál EP képviselő már a törvény őszi brüsszeli tárgyalásakor rámutatott. Ugyanis kizárja azokat, akik a törvény életbelépésétől annak hatályáig, 2004. december 31-ig nem rendelkeztek szlovák állampolgársággal és állandó szlovákiai lakhellyel, márpedig ez a korlátozás sérti a tőke szabad mozgásáról szóló európai uniós alapelvet.

Benes Brüsszel tárgyalás 2017.03.21. 4E kérdés tegnap újra napirendre került Brüsszelben az illetékes Európai Bizottságban – mondta Csóti György. „Csáky Pál, az MKP EP-képviselője, Korom Ágoston, egyetemi oktató, a téma európai jogi szakértője és magam, mint a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója átadtuk azt a négy dossziét – 1144 nyilatkozattal –, ami január óta intézetünkhöz érkezett a kárpótlásból kizártaktól, és amit két hónap alatt munkatársaimmal feldolgoztunk.”

Portálunk azon kérdésére, hogy mi változott a bizottságban, Csóti György a következőképpen válaszolt:

„A bizottság elismeri a diszkrimináció tényét, elismeri, hogy ez súlyosan ellentétes az európai jogrenddel, mert Szlovákia 2004. május 1. után az EU teljes jogú tagja lett, míg ez a törvény még 2004. december 31-ig hatályban volt. Tehát ebben a nyolc hónapban köteles lett volna befogadni a nyilatkozatot mindenkitől – nemcsak magyaroktól, hiszen vannak csehek, németek még kanadaiak is, akik érintettek, mert uniós állampolgárok, bárhol éljenek jelenleg.

Tavaly ősszel a szlovák kormány képviselője elismerte ugyan, hogy jogsértő a törvény, de szerinte olyan kevés személyt érint, hogy nem szükséges a bizottságnak foglalkozni vele. Ezt cáfoltuk mi a nyilatkozatgyűjtéssel, hogy itt sok ezer emberről van szó, s jóllehet 1144 nyilatkozatot vittünk ki, de az irodánkban ott vannak a további százak, amit már nem volt időnk feldolgozni. De megmondtuk, hogy ez csupán az első adag, ami két hónap alatt érkezett, és még sok ezer ember jelentkezése várható. Átvették a dossziékat, és mondták, hogy 30 napon belül választ adnak. Úgyhogy izgalommal várjuk az eredményt”.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója elmondta továbbá, hogy most már nem kell kitölteni a nyilatkozatot, elég, ha az érintettek bemondják telefonon vagy e-mailben a nevüket, lakcímüket, elérhetőségüket. S hogyha pozitív döntés születik és a szlovák kormány uniós nyomásra hajlandó ezzel foglalkozni, akkor majd értesítik őket, hogy most már érdemes beadni a részletes nyilatkozatot.

Dr. Korom Ágoston európai jogász, a nemzeti közszolgálati egyetem oktatója a brüsszeli tárgyalás szakmai részét ismertette. Leszögezte, hogy az Európai Bizottság az alapító szerződések őre. Ha elismeri a jogsértést, de mégsem indít eljárást a szlovák állam ellen, akkor további magyar lépések következnek: elsőként az európai ombudsman intézményéhez fordulnak.

(felvidék.ma/ Cservenka Judit nyomán)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG KÉPVISELŐVEL FOLYTATOTT TÁRGYALÁS UTÁN CSÁKY PÁL, CSÓTI GYÖRGY ÉS KOROM ÁGOSTON A PARLAMENT ÉPÜLETÉBEN VIDEOBESZÉLGETÉS SORÁN SZÁMOLT BE AZ ESEMÉNYEKRŐL.

https://www.facebook.com/csakypal/posts/726246304219305

A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR NYELVŰ MÉDIA IS KIEMELTEN FOGLALKOZOTT A KÉRDÉSSEL. IME EGY PÉLDA:

http://www.echotv.hu/video/119553/20170323_Napi_aktualis_4_resz

Benes Brüsszel Antall 2017.03.21. 4