Budapest, 2017. augusztus 7-9.

Idén is megrendezésre került a Szász Pál Nyári Egyetem a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) és a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) közös szervezésében, amelyen 20 külhoni hallgató vett részt, főként Erdélyből és Délvidékről. Az eseményt Antal Eszter, a KJI jogásza és Klenanc Miklós, a BÜK ügyvédje nyitotta meg. Bár az Intézet főprofilként nem gazdasági jogokkal foglalkozik, a kisebbségvédelem, a kisebbségvédelmi jogérvényesítés hatékonysága összefügg a szomszédos államok kisebbség lakta területeinek gazdasági helyzetével, az ott gyakorolható jogokkal és betartandó kötelezettségekkel. A szervezet tevékenységének rövid bemutatása után munkatársunk rámutatott a külhoni területeken való jogvédelem fontosságára, az ezzel foglalkozó ügyvédek, civil szervezetek nélkülözhetetlen tevékenységére. Klenanc Miklós beszédében kiemelte, hogy a Szász Pál ösztöndíj célja olyan jogterületek, intézmények bemutatása a hallgatóknak, melyek segítséget nyújthatnak a későbbi karriertervezés során is. A képzés elsődlegesen a gazdasági és a pénzügyi jog területére koncentrál.

Az előadások sorát Kovács Erika, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke nyitotta meg. Elsőként az Magyar Nemzeti Bank (MNB) történetéről beszélt, majd jogállására tért ki. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy hazánk uniós csatlakozása nyomán a jegybank tagja a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) és a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (PFER). Az intézmény egyszerre tölti be a klasszikus jegybanki funkciókat, illetve a felügyeleti hatóság szerepét. Előbbihez tartozik többek között a monetáris politika meghatározása és végrehajtása, valamint a bankjegy és érmekibocsátás. Felügyeleti tevékenységének középpontjában a pénzügyi közvetítőrendszer áll, amit négyféle eljárás, az engedélyezés, ellenőrzés, fogyasztóvédelmi ellenőrzés és piacfelügyelet keretében gyakorol.

Ezt követően Ferkelt Balázs, az MNB főosztályvezetője a jegybank felsőoktatást támogató tevékenységét ismertette. Erre alapvetően a saját humánerőforrás utánpótlása, a társadalmi felelősségvállalás, valamint a gazdaságtudományi képzésekre jelentkezők és felvettek számának csökkenése miatt van szükség. A nemzetközi tapasztalok (Bank of England, Deutsche Bundesbank) is igazolták ennek szükségességét. A kérdés csupán az volt, hogy önálló felsőoktatási intézményt alapítanak, vagy meglévő intézményekben indítanak szakképzést. Végül az utóbbira esett a választás. Ennek értelmében együttműködési megállapodásokat kötöttek, ösztöndíjakat, szakmai gyakorlatokat biztosítottak. Oktatási tevékenység keretében MNB Tanszék létesült a Budapesti Corvinus Egyetemen, illetve elindították a Pécsi Tudományegyetem Geopolitikai Doktori Alprogramját. Ösztöndíjprogramok kapcsán érdemes megemlíteni az MNB Kiválósági Ösztöndíjprogramot, illetve a Tiszaroffi Ösztöndíjprogramot. A gyakornoki lehetőségeket folyamatosan bővítik, cél a száz hallgató elérése.

Ezt követően Sinkó Zsolt, a Pénzügyi Békéltető Testület hivatalvezetője előadásában az intézmény tevékenységét és a pénzügyi fogyasztók megsegítésében betöltött szerepét mutatta be. A Testületet a 2010. évi CLVIII. törvény hozta létre, s 2011. július 1-től működik. Először önálló volt, majd 2013-ban beolvadt az MNB-be. Célja a per nélküli megoldások biztosítása a pénzügyi fogyasztók jogvitáiban, alternatív vitarendezési fórumként működik. Döntései négyfélék lehetnek: egyezséget jóváhagyó határozat, ajánlás, kötelezést tartalmazó döntés és eljárást megszüntető határozat.

A hétfő délután az ügyvédeké volt, akik számos érdekes témában tartottak előadásokat. Dr. Klenanc Miklós az önvezető autókkal és a robotokkal kapcsolatban felmerülő jogi kérdéseket elemezte. Rávilágított arra, hogy károkozás esetén meg kell találni azt a természetes személyt, aki a cselekményt elkövette. Sajnos ez nem minden esetben egyértelmű. Annak ellenére, hogy a tulajdonosnak alig van uralma felette, és „dönthetnek” a tulajdonos életéről, az önvezető autók dolognak minősülnek. A robotok esetében viszont ma már az is felmerül, hogy nem tekinthetőek-e személyeknek., hiszen egy a közelmúltban elfogadott EP-határozat egyenesen az önálló státusz megadását szorgalmazza. Korábbi konferencián elhangzott, hogy egy EP bizottsági tervezet a római jog rabszolgákra vonatkozó rendelkezéseit ülteti át a modern jogi környezetbe. Többek között erre utal a regisztráció, illetve az elkülönült felelősségbiztosítás követelménye is. Ennek kapcsán az ügyvéd úr hangsúlyozta, hogy a robot kapocs, s minden mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdést egységesen kellene kezelni: uniós szintű szabályozásra van szükség. Megjegyezte, hogy sajnos ebben a tekintetben az USA fényévekkel előttünk jár.

Csenterics András előadásában a mesterséges intelligencia és az adatvédelem kérdésköréről beszélt. A technológiai fejlődés gyorsasága miatt számos probléma vetődik fel, úgy mint az arányosság, az érdekmérlegelés, a kamerás felvételek kezelésének és a garanciáknak a kérdése.

Élesen el kell egymástól választani az adatkezelés és az adatfeldolgozás fogalmát. Ugyanis míg az előbbi tevékenységet gyakorló személy eldönti, hogy mi legyen a begyűjtött adatokkal, addig az utóbbi nem hozhat érdemi döntést. Szintén kulcskérdés az adatvédelem szintje, mely országonként eltérő lehet (lásd pl.: EU, USA). Fontos megemlíteni, hogy az érintetteknek és az adatkezelőknek sokszor ellentétesek az érdekeik. Éppen ezért kiemelt szerep hárul a jogalkotókra, a felügyeleti hatóságokra és a tanácsadó testületekre. Végezetül az aktuális trendekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy egyszerre figyelhető meg az egységesülő európai szabályozás kialakulása, illetve a széttöredezett részletszabályok fennmaradása. Emellett az ún. „okos városok” megjelenésével a magánszféra is egyre inkább beszűkül.

Dr. Hosszú Péter a drónokkal kapcsolatos hazai szabályozást mutatta be. Kiemelte, hogy a jogalkotó nem volt felkészülve a drónok megjelenésére. A hatályos rendelkezések alapján nincs lajstromozási kötelezettség, de engedélyeztetni és nyilvántartásba kell venni őket. Két esetkör különíthető el: a röptetés, mely bejelentési kötelezettséget von maga után a légiközlekedési hatóság részére, és az eseti légtér engedély megszerzése a katonai légi ügyi hatóságtól (max. 30 napra lehet és max. 150 m magasságig).

Tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályozás alkalmatlan, egy új tervezetet dolgoztak ki. Ennek alapján három kategória jönne létre, online nyilvántartást vezetnének be, napkeltétől napnyugtáig lehetne drónokat röptetni, legfeljebb 130 m magasságig, s mindezt úgy, hogy a lakóházakat csak 30 m-re közelíthetik meg.

A nap zárásaként Zanathy Anna arról beszélt, hogy hogyan telnek az ügyvédjelölti mindennapok. Kiemelte, hogy óriási különbség van a valóság és a közbeszédben elterjedt sztereotípiák között. Csak annak érdemes ezt a pályát választania, akinek nagy a munkabírása, éltetik a szakmai kihívások és gyorsan tanul.

A második napot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Gellérthegy utcai épületében töltöttük. Délelőtt alapvetően a hazai kormányzat gazdasági programjairól esett szó, míg délután külhonban tevékenykedő ügyvédek meséltek saját munkásságuk során szerzett tapasztalataikról.

Az első előadó, Hajnal Virág a Nemzetpolitikai Államtitkárság programjait, valamint annak felépítését vázolta a hallgatóknak. Elmondása szerint a jelenlegi nemzetpolitika három fő feladatot tűzött maga elé: a közjogi újraegyesítést, a szülőföldön való boldogulás támogatását és a nemzetpolitika újjászervezését.

A következőkben az egyes feladatok részletesen is elemzésre kerültek. Külön hangsúlyozott két határon túli programot, két „tematikus évet”, nevezetesen a külhoni magyar fiatal vállalkozók évét (melynek elődje a külhoni magyar szakképzés éve volt) és a külhoni magyar családtámogatások évét.

A következő blokkban, a délelőtt további részében az egyes régiós gazdaságfejlesztési programok koordinálásában, operatív lebonyolításában aktívan részt vevő, a Kárpát-medence több pontjáról érkező szakemberek előadásait hallgathattuk meg. Szóba került mások mellett a határon túli ügyvédek szerepe, jelentősége, a regionális gazdasági fejlesztési programok létrejötte, azok működése, a külhoni vállalkozások támogatásának kérdése, annak feltételrendszere, módja, folyamata  – ez utóbbi téma különös érdeklődésre talált a hallgatók körében.

A délutáni panelt Kovács Noémi kolozsvári ügyvédnő nyitotta meg, részletgazdag előadásának témája a követelések érvényesíthetősége volt. A román polgári perrendtartás három különböző típusú eljárást különböztet meg: alacsony értékű, fizetési meghagyásos, közjogi eljárások. Ezek bemutatására került sor, amelyeket praxisából vett jogesetekkel is színesített, ezáltal könnyebben befogadhatóvá téve ezt a sokak számára igen nehéz témakört. A vajdasági Losoncz Dávid a szerbiai jogalkalmazás során felmerülő egyes problémákról beszélt. Így például nagy gondot jelent olykor, hogy a jogalkalmazási gyakorlat korántsem egységes az országban, akár egymáshoz közel fekvő bíróságok esetében sem. Ami a gazdasági jog területét illeti, sok esetben maguk a törvények sem kellően világosak, a Fellebbviteli Gazdasági Bíróság állásfoglalására pedig gyakran hosszú éveken át kell várni, amely értelemszerűen igencsak nehézzé teszi a jog helyes alkalmazását. A nemzetközi jog „betörése” a szerb jogrendbe szintén komoly dilemmák elé állítja a hazai szakembereket, bíróságokat. A színvonalas előadások sorát Veress Emőd erdélyi jogász, egyetemi professzor folytatta, aki a gazdasági perek kapcsán szerzett tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A társasági jog szakértőjeként elemezte, hogy a vonatkozó jogviták elenyésző része jut csak el a bíróságokig, ahol elsősorban a tulajdonosok és menedzsment, a társaság kisebbsége és többsége közti vitákkal, illetve a közgyűlés, taggyűlés kontrolljával foglalkoznak. Ezeken túl megtudhattuk, hogy a magyarság – számarányához viszonyítva – erősen alulreprezentált a romániai jogi életben (az ügyvédi karnak 2,2, a bíró karnak 1,1%-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek). A keddi napot egy kötetlen beszélgetéssel egybekötött pizzázás zárt le.

A szerdai zárónap a Kisebbségi Jogvédő Intézet munkatársaié volt. Elsőként dr. Antal Eszter és dr. Benda Vivien mutatta be az Intézet tevékenységét, valamint peres ügyeit. Hangsúlyozták, hogy idén is folytatódott a hálózat bővülése, ennek során többek között két új jogsegély szolgálati iroda nyílt a Délvidéken, valamint konkrét jogi ügyekben is több  szerződést kötött a szervezet. Emellett részletesen beszámoltak a kolozsvári helységnévtábla ügyben elért sikerről (három kétnyelvű táblát kihelyeztek a város bejáratainál), az erdőszengyörgyi zászló ügyről, a marosvásárhelyi Katolikus Líceum ügyében folyó eljárásról, illetve a VAMADISZ által az Újvidéki Egyetem Jogi kara ellen indított perről. Hangsúlyozták az Intézet gondozásában ez évben megjelent kiadványokat és népszerűsítették a partnerek kisebbségi jogérvényesítéssel kapcsolatos köteteit. Ezt követően dr. Wágner Tamás Zoltán a tőke szabad áramlásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket elemezte. Előadásában kiemelte, hogy hosszú idő telt el, míg a tőkemozgások területén is megvalósult a teljes liberalizáció az Európai Unióban. Ma már azonban azt mondhatjuk, hogy a tőke szabad áramlása a legerősebb uniós szabadság. Így a tagállamoknak alig van mozgásterük, az egyes kivételeket az Európai Bíróság szűkítően értelmezi, s a puszta akadályozás is elegendő a jogsértés megállapításához. Szorosan idekapcsolódik a Benes-dekrétumok, illetve az aranyrészvények kérdése is. Előbbi kapcsán bemutatta, hogy a közelmúltban elfogadott szlovák kárpótlási törvény hogyan zárta ki a felvidéki magyarságot az igényérvényesítésből. Megjegyezte, hogy a KJI minden megtesz, hogy az érintettek kárpótlásban részesüljenek, ha az Európai Bizottság nem lép, akkor az Európai Ombudsmanhoz fordul.  Az aranyrészvények esetében hangsúlyozta, hogy ennek hátterében az az örök dilemma áll, hogy hogyan őrizheti meg az állam a befolyását a privatizált vállalatokban. Rámutatott arra, hogy az uniós intézmények, különösen az Európai Bizottság kezdettől fogva ellenségesen viszonyultak az ilyen tagállami törekvésekkel szemben. Az Európai Bíróság pedig a Bizottság oldalára állva szűk mozgásteret hagyott, szinte ellehetetlenítve a jogintézményt. Egyedül Belgium esetében fogadta el a tagállami érvelést.

A délután folyamán meglátogattuk a Fogyasztóvédelemért Felelős Államtitkárságot. Boldizs József röviden beszélt a fogyasztóvédelmi területen bekövetkezett közelmúltbeli változásokról. 2014-ben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság beleolvadt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba, ahol Fogyasztóvédelmi főosztály alakult. 2017. január 1-től jött létre a mai rendszer, 197 járásban jelent meg a fogyasztóvédelem. Szervezeti egységei az alábbiak: Fogyasztóvédelmi Stratégiai Főosztály, Fogyasztóvédelmi Szolgáltatás-ellenőrzési Főosztály, Fogyasztóvédelmi Piacfelügyeleti Főosztály, Európai Fogyasztói Központ.

Ezt követően az osztályvezetők röviden ismertették a területüket. A Szász Pál Nyári Egyetem zárásaként a Blaha Lujza téri Laboratóriumba  látogattunk el . Itt láthattuk, hogyan történik az egyes élelmiszerek és termékek ellenőrzése, megtudtuk mire figyeljen egy tudatos fogyasztó vásárláskor.

 

 

 

Ezúton is köszönjük a programban résztvevő szervezetek képviselőinek előadását. Bízunk abban, hogy az előadások és programok segítették az ösztöndíjas hallgatók szakmai fejlődését, és reméljük, hogy jövőre is hozzájárulhatunk a leendő külhoni ügyvédek képzéséhez, ismereteik bővítéséhez.