A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a VERITAS Történetkutató Intézet közös rendezésű konferenciájának összefoglalója

Budapest, 2018. június 25.

Szlovákia 2003-ban diszkriminatív kárpótlási törvényt fogadott el: csak a szlovák állampolgársággal és lakóhellyel rendelkező személyeknek tette lehetővé, hogy a kommunista korszak alatt elkobzott javaik után kárpótlást kaphassanak, tudatosan kizárva a Felvidékről a második világháború után kitelepített magyarokat és leszármazottaikat. Már hosszú évek óta küzdenek magyar európai parlamenti képviselők és jogvédők, hogy a helyzet végre rendeződjön, és az érintettek kárpótlásban részesülhessenek. A Kisebbségi Jogvédő Intézet 2016-tól foglalkozik intézményesen az üggyel.

A konferenciát Csóti György, a KJI igazgatója és Marinovich Endre, a VERITAS Intézet főigazgató-helyettese nyitotta meg. Csóti György kiemelte, hogy az európai nagypolitika hetven éve nem tud mit kezdeni a Benes dekrétumokkal. A közép-európai rendszerváltozások óta eltelt közel három évtizedben sem sikerült a német és magyar nemzeti közösségeket kollektív bűnökkel vádoló és teljes jogfosztottságukat kimondó 13 rendeletet hatályon kívül helyezni. Most a civil szféra igyekszik néhány elhivatott politikussal együttműködve orvosolni a károsultak egy részének sérelmét. Dr. Antal Eszter, a Kisebbségi Jogvédő intézet munkatársa bemutatta, hogy az elmúlt években milyen lépéseket tett az Intézet.

Dr. Hollósi Gábor történész a felvidéki magyarság jogfosztásának történetéről beszélt. Dr. Horváth Attila alkotmánybíró a vagyonelkobzások jogtörténeti hátterét ismertette. Dr. Kurucz Mihály egyetemi tanár előadásában az ingatlanjogi kérdésekre helyezte a hangsúlyt, külön kiemelve a telekkönyvek problematikáját.

Dr. Korom Ágoston európai jogász először az Európai Bizottság válaszait elemezte, melynek során hangsúlyozta, hogy a kárpótlási törvény diszkriminatív jellegét semmilyen kivétellel sem lehet igazolni. A Bizottság elismerte a jogsértés tényét, ennek ellenére a testület politikai okokra hivatkozva nem hajlandó megindítani a kötelezettségszegési eljárást.  Ezt követően az egyéni igényérvényesítés uniós lehetőségeit mutatta be.

Dr. Gyeney Laura egyetemi docens a petíciós jogról és az Európai Ombudsman által biztosított jogérvényesítési lehetőségekről tartott előadást. Többek között beszélt az Ombudsman intézményéről, a panaszról, a hivatali visszásság fogalmáról, valamint az eljárás lefolytatásáról.

Dr. Mészáros Anikó, Csáky Pál európai parlamenti képviselő jogi tanácsadója levélben tájékoztatta a konferencia résztvevőit a Benes dekrétumok Petíciós Bizottság-beli történetéről. Az ellenérdekű felek eddig sorra elgáncsoltak minden kezdeményezést.

Az elhangzottakat összegezve Csóti György bejelentette, a Kisebbségi Jogvédő Intézet folytatja párbeszédét az Európai Ombudsmani Hivatallal, hogy jobb belátásra kényszerítsék az Európai Bizottságot. Ennek sikertelensége esetén szeptemberben petíciót nyújtanak be az Európai Parlamenthez, melyhez sok-sok csatlakozó aláírását várják. Végső lépés az Európai Unió Bíróságához fordulás a kárvallottakkal közösen. Mindez még éveket vehet igénybe, de nem adják fel a küzdelmet, végsőkig harcolnak.

Az előadások várhatóan kiadásra kerülnek egy tematikus kötetben,