KJI 2017-ben is ott volt Tusványoson

A korábbi évekhez hasonlóan, idén is saját programokkal vettünk részt a Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáboron, közismertebb nevén Tusványoson július 18. és 23. között. Az eseményen a teljes KJI csapat jelen volt, így mindenki testközelből ismerkedhetett meg a Tábor sajátos légkörével, ami egyszerre nyújt szórakozási lehetőségeket, új ismereteket, valamint életre szóló barátságok helyszíne is. A szervezők ezúttal is neves közéleti személyiségeket, köztük politikusokat, kutatókat hívtak meg, akik előadások és kerekasztal beszélgetések keretében mutatták be az egyes nemzetrészeket érintő kihívásokat és lehetőségeket. Az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is központi téma volt az autonómia kérdése. Újdonság volt az egyes külhoni régiókat célzó gazdaságfejlesztési programok ismertetése és kiértékelése.

01
Pártvezetők eszmecseréje
Civil szervezetek jogvédelmi küzdelméről

Partner ügyvédek beszámolói

Beszámoló a Benes károsultak ügyéről
A hallgatóság

Intézetünk a Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében a Bethlen Gábor sátorban kapott helyet, ahol július 20-án és 21-én részt vállaltunk a program palettájának bővítésében. Elsőként a külhoni magyar pártok képviselői között került sor kerekasztal beszélgetésre, a moderátor Csóti György, a KJI igazgatója volt. Felvezetőjében hangsúlyozta, a szülőföldön megmaradást garantáló teljeskörű és tényleges autonómia eléréséig két dolgot kell biztosítani a külhoni magyarságnak: jogbiztonságot és európai szintű megélhetést. Az autonómia megteremtésének három feltétele van: az érintett nemzetrész elszánt akarata és áldozatvállalása, megfelelő törvényi háttér és/vagy pozitív európai gyakorlat, valamint a többségi nemzet elfogadó magatartása és/vagy külső kényszerítő erő. A résztvevők az egyes nemzetrészek rendszerváltás utáni küzdelméről, továbbá a kisebbségi jogok megszerzéséért, valamint az önrendelkezés kivívásáért folytatott harcukról beszéltek. Koródi Attila, az RMDSZ frakcióvezetője, a Szociáldemokrata Párttal kötött együttműködési megállapodás eredményeiről számolt be. Kiemelte, hogy ez nem jelenti a kormányzásban való részvételt, de lehetőséget biztosít arra, hogy hallassák a hangjukat a közösséget érintő ügyekben, s elejét vegyék az esetleges negatív törekvéseknek. Ennek során sikerült elérni, hogy a szociális intézményrendszer – mint a Dévai Szent Ferenc Alapítvány – zavartalan működését törvényesen biztosítsák. Emellett előrelépés történt az oktatás területén is, ahol a képességfelmérő vizsgákon, valamint az érettségin figyelembe veszik a magyar diákok eltérő helyzetét. Szintén örömteli, hogy a gyulafehérvári katolikus teológia ismét állami támogatásban részesül, ugyanakkor aggasztó, hogy a kormányválság idején a román közéletben nacionalista kirohanások voltak március 15-e ünnepnappá nyilvánításának szándéka miatt. Az indulatok felkorbácsolásában a román médiának döntő szerepe volt. Pásztor István, a VMSZ elnöke beszédében súlyos problémának nevezte a vajdasági magyarság számának csökkenését, valamint az elvándorlást. E tekintetben hangsúlyozta, hogy a politikai élet szereplőinek a feladata, hogy megteremtsék a szülőföldön maradás lehetőségét. Más külhoni magyar közösséggel szemben a vajdasági magyarok nem számítanak nemzetbiztonsági kockázatnak, a szerb társadalom szerves részét képezik. Menyhárt József, az MKP elnöke, előadásában a szlovák állam létrejötte felől közelítette meg a felvidéki magyarság jelenlegi helyzetét. Rámutatott arra, hogy a 90-es évek közepén elfogadott nyelvtörvény nem ismeri el a kollektív jogokat, egyéni jogi szemléletű. Sajnos ezen azóta sem sikerült változtatni, bár rengeteg módosításon esett át a kérdéses jogszabály. Ennek alapvető oka, hogy a szlovák politika a nyelvkérdésben nem hajlandó érdemi engedményekre, mivel az szerintük az ország létalapját veszélyeztetné. Szerencsére sikerekről is be tudott számolni: a Nyitrai Egyetemen kétnyelvű ügyvitelszervezői szak indult el alap- és mesterképzésen, ami megoldást kínál a közlekedési kétnyelvűség terén elért eredmények más területekre történő kiterjesztésére. A nemrég befogadott Minority Safepack európai polgári kezdeményezésben a párt hamarosan megkezdi az aláírások gyűjtését. Utolsóként Brenzovics László, a KMKSZ elnöke szólalt fel, aki beszédében kiemelte, hogy Ukrajna függetlenné válása idején rendkívül kedvező törvénytervezetek voltak a kisebbségek jogainak rendezésére, egy időben még az autonómia elérésére is reális esély volt. Azonban hamar kiderült, hogy a jogszabályok elsősorban az orosz közösségnek kedveztek volna. Az utóbbi időben azonban a kisebbségi jogok leépítésére irányuló törekvések kerültek előtérbe. Ugyanis az Euromajdan után felállt kormányban a nyugat-ukrajnai politikusok kerültek többségbe, akik közismerten kisebbség- (orosz) ellenesek. Ennek nyomán olyan jogszabálytervezetek láttak napvilágot, amelyek lényegében véve ellehetetlenítenék a nemzetiségek anyanyelvi oktatását, minden sajtóterméket ukránul is meg kellene jelentetni, a rádióban 50%-os ukrán nyelvi kvótát írnának elő. Ráadásul szembe mennének az ukrán alkotmányban szereplő, állampolgárság-megfosztás tilalmával is: bevezetnék a felfüggesztés lehetőségét. Sajnálattal állapította meg ugyanakkor, hogy az Európai Unió illetékesei nem figyeltek fel a negatív folyamatokra, s nem hallják meg a kisebbségek szavát.

Ezt követően került sor az Európai Bizottság által nemrég nyilvántartásba vett Minority Safepack európai polgári kezdeményezésről szóló kerekasztal beszélgetésre. A beszélgetésben részt vett Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Berényi József a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja, Deli Andor Fideszes EP-képviselő, valamint Kalmár Ferenc, Magyarország Külgazdasági- és Külügyminisztériumának miniszteri biztosa. Kántor Zoltán, az NPKI igazgatója, moderátorként azzal vezette fel az előadást, hogy a legfontosabb nemzetközi projektnek nevezte a kezdeményezést, hiszen amennyiben sikerül egymillió aláírást összegyűjteni, akkor a Bizottság kénytelen lesz foglalkozni az őshonos nemzeti kisebbségek kérdésével. Ennek kapcsán Porcsalmi Bálint hangsúlyozta, hogy páratlan lehetőség előtt állnak az európai kisebbségek: bekerülhetnek az európai köztudatba. Emellett a kezdeményezés az erdélyi magyarság ügyét közvetlenül is elősegíthetné. Erdélyből 250.000, Magyarországról 500.000, Felvidékről 60-70.000, Németországból 100.000, Olaszországból 120.000 aláírás kell, amit online és papíralapon egyaránt gyűjteni fognak. Berényi József annak adott hangot, hogy ha uniós szinten születik egy kisebbségvédelmi norma, az hozzájárul az asszimiláció megállításához. Kalmár Ferenc arra mutatott rá, hogy Magyarország is belépett a perbe, valamint szolidaritási aláírásgyűjtés indul Délvidéken, illetve Kárpátalján.

Ezután a civileké lett a főszerep. Csóti György, Intézetünk igazgatójának moderálásában kerekasztal beszélgetésre került sor Kis Júliával (Jogaink Egyesület elnöke), Őry Péterrel (Pro Civis Polgári Társulás elnöke), valamint Orosz Örssel (felvidéki aktivista). Csóti György rámutatott arra, hogy az önazonosság megőrzésében az anyanyelvi oktatásnak és a nyelvhasználatnak kulcsszerepe van. Előrelépést csak akkor tudunk elérni, ha politika és a civil szféra összefog. Kis Júlia bemutatta röviden az egyesület tevékenységét, illetve a nemrég elkészült kézikönyvüket, mely a vállalkozóknak nyújt jogi segítséget magyar, román és angol nyelven. Őry Péter kiemelte az általuk létrehozott törvénytárat, melyben valamennyi szlovák jogszabálynak, köztük az alkotmánynak is megtalálható a magyar változata. Ennek kapcsán kiemelte, hogy az ország nemzetközi kötelezettségvállalásai alapján minderről az állami szerveknek kellene gondoskodniuk. Habár a kisebbségi nyelvhasználatról törvény rendelkezik, ennek ellenére a gyakorlatban továbbra is számos probléma akad. Ennek kapcsán pozitív példaként említette Dunaszerdahely önkormányzatát, ahol a vezetés kétnyelvű információs közlekedési táblákat állított fel. Orosz Örs, felvidéki aktivista, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom tevékenységén keresztül mutatta be a nyelvhasználati jogokért folytatott küzdelmet. Külön kiemelte az „Ekel projektet” – ahol tizenegyszer helyezték ki a település magyar nevét tartalmazó vasúti táblát -, melynek eredményeképpen megszületett a vasúti kétnyelvűséget biztosító jogszabály.

A nap utolsó eseménye partnereinkkel, Menyhárt Gabriella és Kincses Előd ügyvédekkel folytatott beszélgetés volt, ahol a moderátori szerepet Antal Eszter, az Intézet jogásza töltötte be. Menyhárt Gabriella az erdőszentgyörgyi zászlóügy kapcsán hangsúlyozta, hogy a veszély továbbra sem hárult el: a prefektus közigazgatási eljárást akar indítani, hogy a polgármestert a bíróság kötelezze a zászlók eltávolítására. Sajnos ezzel összefüggésben sok negatív precedens van, nehéz tárgyalásoknak nézünk elébe. A Landman Gábor ügyben megszületett az elsőfokú ítélet, azonban csak félsiker született: a bíróság ugyan eltörölte a pénzbüntetést, de a bűnösséget helyben hagyta. Annak ellenére, hogy a tanúvallomások során számtalan ellentmondás volt, melyet az érintett javára kellett volna értékelni, a bíróság ezeket figyelmen kívül hagyta. Kincses Előd ügyvéd úr elsőként a Marosvásárhelyi Katolikus Líceum ügyét mutatta be. Ennek során rámutatott arra, hogy az önkormányzat súlyos hibát követett el, amikor a Tanfelügyelőséget kérte fel az intézmény megalakítására, és nem maga cselekedett. Ugyanis utóbbi csak elvi beleegyezést adhat. Ennek ellenére kiemelte, hogy az eljárás során a román hatóságok kettős mércét alkalmaznak: míg a tanfelügyelő bírósági felügyeletét megszüntették, addig az iskola igazgatója, Tamási Zsolt ellen az intézkedések továbbra is hatályban vannak. Ezzel párhuzamos rávilágított arra az abszurd helyzetre is, ha a líceum mégis megszűnne: ekkor a román Unirea gimnáziumot is felszámolják. Komoly probléma, hogy bár a per március 2-án indult, a bíróság már 3 hete halogatja az ítélethozatalt, amivel veszélyezteti az iskola fennmaradását. Végezetül néhány szóban kitért az idei Székely Szabadság Napjára, amely ezúttal sem tudott úgy lezajlani, hogy a csendőrség meg ne bírságolta volna a résztvevőket. Ennek kapcsán ismételten hangsúlyozta, hogy törvénytelen a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal eljárása, mely jóváhagyást követel meg bejelentés helyett. Idén ötven személyt bírságoltak meg 1000 lejre, akik közül nyolcan jelen sem voltak a rendezvényen. 2016-ban Izsák Balázst 10.000, míg helyettesét 5000 lejre büntették. Valamennyi pert sikerült alapfokon megnyerni, ugyanakkor Izsák Balázs esetében 4000 lejes pénzbüntetésre mérsékelt a bíróság, mivel nem jelentette be a rendezvényt a csendőrségen. Sajnálatos, hogy egyik ítélet sem foglalkozik azzal ténnyel, hogy az ilyen tüntetéseket nem kell jóváhagyatni. Az ügy további fejleményeire térve, kijelentette, hogy a csendőrséget feljelentette hivatali hatalommal való visszaélés és hamisítás miatt. Az eljárás jelenleg nyomozati szakban van.

Július 21-én az Intézet gondozásában lévő Benes károsultak ügyéről tartott előadást jogi szakértőnk, Korom Ágoston, valamint Intéztünk igazgatója Csóti György. A moderátor Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott volt. Partnerünk rámutatott arra, hogy a szlovák kárpótlási törvény számos diszkriminatív rendelkezést tartalmaz, köztük a szlovák állampolgárság és a szlovákiai állandó lakhely megkövetelését, amivel Szlovákia nyíltan szembe megy a tőke szabad mozgásával kapcsolatos uniós előírásokkal. A „kevés érintett” -re épülő szlovák állásponttal szemben hangsúlyozta, hogy a KJI az elmúlt hónapokban több mint 2000 kérelmet fogadott be. Az ügy jelenleg az Európai Bizottság döntésére vár.

Ezen a napon munkatársunk, Dabis Attila a „Reklámzászlóink” c. panelbeszélgetésen vett részt a Kós Károly sátorban, ahol a székely, magyar, illetve partiumi zászlokat, jelképeket ért támadásokkal kapcsolatos aktuális kérdések, valamint az autonómiatörekvések kerültek terítékre. Az előadók hangsúlyozták, hogy a szimbólumhasználatot ellehetetlenítő lépésektől nem szabad elbátortalanodni, minden közösség szabadon használhatja saját jelképeit, Fontos, hogy a szervezetek mellett a magánszemélyek is tűzzék ki saját otthonukra közösségük zászlaját. A kerekasztal-beszélgetés második felében az autonómiatörekvésekre terelődött a beszélgetés fókusza, ezen belül kiemelten Székelyföld területi autonómiájáról, illetve az oda vezető útról esett szó.

Partnereink az Intézeten kívüli programokon is megjelentek. Menyhárt Gabriella ügyvédnő pénteken a Lőrincz Csaba sátorban vett részt az Egy a jog- kettős a mérce c. előadáson, ahol a román bíróságok hozzáállását mutatta be a magyar ügyekben.

Tusványosi programunk zárásaként csapatunk szombaton, a helyszínen hallgatta végig Orbán Viktor miniszterelnök beszédét, melyben a nemzetközi, európai, hazai és a kárpát-medencei helyzetet elemezte. Itt többek között kitért a migrációs válság okozta nehézségekre, valamint az elmúlt hét év kormányzása során elért eredményekre is. A beszéd után a hallgatóságnak lehetősége volt hozzászólni az elhangzottakhoz. A „támogatja-e a magyar autonómiát Erdélyben?” kérdésre a Miniszterelnök a következőket válaszolta: „A kormány álláspontja világos: a kormány támogatja az autonómiát. Az én személyes álláspontom két mondatban határozható meg. Első mondat: Támogatom az autonómiát. Második mondat: Jobb híján.”

Összeségében véve felejthetetlen napokat töltöttünk Székelyföldön, mely egyaránt jelentette szakmai ismereteink bővítését, valamint új kapcsolatok kialakítását és szórakozási lehetőséget is. Reméljük, hogy jövőre is hasonló színvonalasan rendezvényen tudunk részt venni.