A KJI munkatársai 2017. október 12-én kora reggel indultak el Budapestről, hogy meglátogassák kárpátaljai partereiket.

Beregsuránynál keltek át a határon, és első állomásuk a beregszászi székhelyű Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének (KMNE) új, immáron saját tulajdonban álló irodája volt.

Itt Török Dénes, az egyesület elnöke bemutatta nekünk csapatának új tagjait, köztük a jogsegélyszolgálattal kapcsolatos jogi teendőkért felelős Lemák Eduárdot, aki e feladatokat kirendelt védői tevékenysége mellett látja el. Beszámolt arról, hogy a térség egyik legnagyobb gondját az jelenti, hogy kevesen kívánják a problémáikat jogi útra terelni, és sajnálatos módon tapasztalható némi bizalmatlanság az ingyenes jogi segítségnyújtásokkal szemben. Kifejezték abbéli szándékukat, hogy e gyakorlaton változtatni szeretnének, többek között a Kisebbségi Jogvédő Intézet által kínált lehetőségek szélesebb körben történő népszerűsítésével.

Tájékoztatást kaptunk továbbá arról, hogy a nagy visszhangot kiváltó, kisebbségi jogokat sértő oktatási törvényen kívül más rendelkezések is megnehezítik a helyi magyar lakosság életét. 2017 júliusában az ukrán Belügyminisztérium által kiadott rendelet hátrányosan érinti azokat a külföldi állampolgárokat, akiknek nincs szüksége vízumra az Ukrajnába történő belépéshez, így a magyar állampolgárokat, és ezáltal a kettős állampolgárokat is, akik esetleg magyar útlevelet használnak. A belügyminisztériumi rendelet értelmében ők egyhuzamban vagy részletekben 180 napon belül csak 90 napot tölthetnek az ország területén. Sokan tévesen azt gondolták, hogy ezt a 90 napot az első belépéstől kell számolni, de valójában a kilépés napjához viszonyítva nézik visszamenőlegesen. A rendelet megsértése esetében pénzbírság kiszabására is sor kerülhet.

A belépésnél szintén megvizsgálják a napokat, így csak abban az esetben engedik be az érintett személyeket, ha nem merítették ki a megengedett időtartamot. Belépéskor tehát ,,csak” a beutazás megtagadása az eshetőség, és nincs lehetőség bírság kiszabására. Elsősorban a határőrség végzi el ezeket az ellenőrzéseket, de jogosult rá az úgynevezett migrációs szolgálat is. Jelenleg még nincs kiépítve elektronikus ellenőrző rendszer, így az útlevélben található bélyegzőket számlálják, azonban vannak információk arról, hogy rövidesen fejleszteni fogják az ellenőrzés technikai feltételeit is.

A KMNE vezetője konkrét példát is hozott egy családról, akiket ez a hirtelen, megfelelő felkészülési idő nélkül hatályba lépő rendelet nehéz helyzet elé állított. A gyermekeivel Magyarországra nyári fürdőzésre átutazó apukát – aki magyar állampolgárként él Kárpátalján – nem engedték vissza otthonába, így elszakították családja többi tagjától. Ugyan lehetséges a hozzátartozóknak tartózkodási engedélyt kérni, de az egy hosszabb, akár hetekig eltartó adminisztratív eljárás eredményeként kerül csak kiállításra.

Információt kaptunk arról is, hogy a külföldi rendszámú gépjárművek tulajdonosainak milyen akadályokkal kell szembesülnie az erre vonatkozó legújabb rendelkezések értelmében. Ez Kárpátalján sokakat érint, hiszen az uniós országokban gyakran kedvezőbb áron jutnak jobb minőségű gépjárművekhez, melyek regisztrációja aránytalanul nagy összeget emésztene fel. Az új jogszabály értelmében, amennyiben ukrán állampolgár hoz be külföldi rendszámú gépjárművet, azt csak öt napon át használhatja egy járás határain belül és tíz napon át több járás területén. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha el akarják kerülni a magas bírságot vagy végső soron az elkobzást az érintett gépjárművek tulajdonosai, ötnaponta el kell hagyniuk az országot a gépjárművel, majd visszatérni, ami a határon jellemző nagy torlódások miatt különösen időigényes. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács elé hamarosan további szigorításokat tartalmazó törvénytervezet kerül majd.

A KMNE munkatársai elmondták, hogy a jövőben szeretnék elérni, hogy a fenti és ahhoz hasonló esetekben a magyar kisebbség többször forduljon hozzájuk jogi segítségért, és amennyiben az látszik szükségesnek, indíthassanak peres eljárásokat is, mint az érdekérvényesítés egy lehetséges eszközét.

Az út második állomása Ungvár volt, ahol a KJI másik kárpátaljai állandó partnerével, Iljasovics Viktorral találkozott, akivel többek között megbeszélték a magyar közösség aktuális helyzetét, különös tekintettel a nemrég elfogadott ukrán oktatási törvényre, mely Európában rendhagyó módon sérti a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogait, ami az identitás megőrzése szempontjából döntő jelentőséggel bír, és melynek garantálását több nemzetközi dokumentum is előírja. E diszkriminatív törvény nem áll összhangban az Európai Unió szellemiségével és hátrányosan befolyásolhatja Ukrajna európai integrációját.

Az Ügyvéd úr beszámolt a már korábban elindított ,,Nyílt bírósági tárgyalások” programjáról, melynek lényege, hogy az Ungvári Egyetem jogi karának hallgatóival részt vesznek tárgyalásokon, ahol felvételeket készítenek, majd ezeket közösen elemzik és dokumentálják. Ez a tevékenység egyrészt szolgálja a tisztességes eljáráshoz való jog megvalósulását, másrészt a hallgatók testközelből ismerkedhetnek meg a tárgyalótermi gyakorlattal, ezzel kiegészítve elméleti tudásukat. A projekt célja továbbá az állampolgárok felvilágosítása az igazságszolgáltatási rendszer működéséről, így talán gyakrabban terelik jogi útra konfliktusaikat, valamint a bíróság, ügyészség és a védelem munkájának pozitív és negatív aspektusaira történő rávilágítás. Kisebbségvédelmi szempontból azért jelentős e program, mert segíti a perrendtartások olyan pontjainak betartását, mely például az anyanyelvhasználathoz való jogot garantálja, így jelen lesznek képzett tolmácsok a tárgyalásokon és várhatóan kevesebb lesz a magyarokkal szembeni elfogult fellépés. Kifejtette véleményét a programról az abban részt vevő egyik joghallgató is, aki szerint azon túl, hogy nagyon érdekes belülről látni egy tárgyalást, sok új ismeretet ad, amit az egyetemi tananyagok nem tartalmaznak, és ösztönzően hat a további tanulmányaik szempontjából is. Az egyetlen probléma, hogy viszonylag kevés a magyar hallgató az Ungvári Egyetemen, de törekednek arra, hogy minél több diákot vonjanak be a projektbe.

A Kisebbségi Jogvédő Intézet mindkét kárpátaljai partnere a tervek szerint részt vesz és előadást tart 2017. november 16-án a ,,Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében” című konferencia második napján, ahol a kisebbségvédelem nemzetközi és európai vonatkozásait, lehetőségeit bemutató előadók mellett, részletesen számolnak tevékenységükről és az ügyekről, melyekkel hozzájuk fordulnak, és amelyben jogi segítséget nyújtanak a hozzájuk forduló ügyfeleknek, akiket magyarságuk miatt ért sérelem.